Vukov Konstantin: A középkori esztergomi palota épületei (2004)
A gyakorlati rekonstrukció alapjai és lehetőségei
A GYAKORLATI REKONSTRUKCIÓ ALAPJAI ÉS LEHETŐSÉGEI A palotaszárny (Vitéz János palotája) rekonstrukciója A kutatási és elméleti rekonstrukciós elemzések alapján lehetőség nyílik a Bonfini által magasztalt, híres nagyterem helyreállítására, a megfelelő tudományos és műszaki alapok rendelkezésre állnak.114 A nagyterem a 15. századi palotaeszmény legfényesebb eleme. Az elképzelt rekonstrukció nem jelentheti a Dehio-i értelmezésű purista vagy stílszerű rekonstrukciót, hiszen elegendő konkrét részlet nem maradt meg. A javasolt fejlesztés ugyan nem műemléki értelmezésű rekonstrukció - azaz helyreállítás hanem a műemlékvédelem eszköztárához közel álló, olyan építészeti nyelven megfogalmazott kiegészítés, amely mintegy védőépületként borul az összes eddigi periódus fölé, egyúttal kifejezi azt a tudományos ismeretet, amellyel ezt a jelentős palotát a maradványaiból felismerték, azonosították, és a lehető legtöbb tudást összegyűjtve, elméletileg rekonstruálták. A tudományosan megalapozott tér- és tömeghatásnak nem ellentmondó, azokat tükröző építészeti védelmet kell megvalósítani, amely képes magában foglalni a műemlékből minden „eddig történtet”, teret enged a „további történéseknek”, vagyis a restaurálásoknak és bemutatásoknak, a muzeológiának, továbbá az illeszkedő hasznosításnak. Alapelv a kiegészítések, modern hozzáté- tek leolvashatósága és reverzibilitása. A nagyterem, a palotaszárny épülete mai formájában (1999-ig) csupán „kaszárnya”, és ilyenképpen nincs az a gazdag mondanivalója, amely az épület történetéből adódik. A Vitéz-féle nagyterem gyakorlati rekonstrukciójánál a 15. század végi állapotot célszerű alapul venni, mert ez a periódus az összes történeti állapot kiteljesedése, egyúttal magába foglalja szervesen a korábbi - különösen a III. Béla kori - építési korszakokat, ezeket még be is lehet mutatni. A rekonstrukció horizontális értelemben pontosnak mondható, de a 15. századinak megfelelő állapot érdekében a barokk kaszárnya emeleti nyugati falának - vagy hosszban, vagy egészében való - elbontása szükséges. A kaszárnya barokk szükségépítmény a középkori romokon, de egyben az épület egyik történeti állapota is. Azonban a nagyobb érték érdekében - akárcsak a soproni Ó-zsinagóga esetében - bontani lehet, de csak a legteljesebb dokumentálás kíséretében. A kutatási eredmények, elméleti szerkesztések szerint meglehetős pontosságot lehet vertikális értelemben is megállapítani, kb. 2 méteres hibahatáron belül maradva (10-15% pontosság), mivel a belső tér magassága a padlószinttől legalább 14 méter, a gerinc magassága így kb. 17 méter magasságban adódik. A terem egykori fadongás mennyezete modern eszközökkel oldandó meg a Velencei Karta szellemével egyezve. A belső tér érzékeltetésére rendelkezésre állnak az olyan kortárs szerkezetek, mint az íves ragasztott fatartók, még inkább a szerelt jellegű, kazettás héjszerkezet.115 Ezek az alkalmazott főszerkezeti és meghatározó architekturális elemek a mai kor nyelvén adhatják vissza az építészeti tér egykori nagyszerűségét, és így mutatják meg a maga korában játszott európai rangú szerepét, igazolják Bonfini és a követek megállapítását, amely szerint „száz asztal is elfért benne”. Új falazat (kiegészíti Mázas cserép Kazettás héjfödémre állított fedélszék Faszerkezetű héjfödém szerelt kazettás nagyelemeket nem kell daruzni hőszigetelt, installált Fióktető ' -függőfolyosó ilában Eredeti kőelemek erkélylemez Konzolsor- anastylózis < S Biztos rekonstrukció 2 ! g/d Logikai rekonstrukció 3 \Yf\ Hipotetikus rekonstrukció 4 l"vl Jelen állapot 131. kép. A nagyterem (palota) rekonstrukció építészeti kialakításának elvi alapjai az elméleti rekonstrukcióra építve 75
