Vukov Konstantin: A középkori esztergomi palota épületei (2004)
A palotaegyüttes rekonstrukciója
_____________zz: _______________________________________________r 1 10. kép. Fürdőzés ábrázolása 1533-ból, M. Hero, Sachtafeln der Gesundheyt, Straßburg tási eredmények is bizonyítják, hogy áru, gabona és bor tárolására szolgáltak. A konyhában hevítették fel a vizet - ez természetes. De ennek a ténynek fényében érthető meg, hogy miért a kürtös konyhahelyiséghez kapcsolódó, néhány lépcsővel mélyebben levő, kis hosszúkás szoba lehetett a fürdőház. Horváth István a helyiséget lefedő dongaboltozaton talált szabályos, kis négyzetes kiszellőző nyílásokban is ennek megerősítését látja. A funkcionális láncolat: a ciszterna, konyha-vízmelegítés, fürdő igen szépen kialakult. A várkonyhákban zajló életet a táplálkozási szokások tekintetében - érdekes módon - a néprajz tudománya közeltette meg. Ezen kívül a lakomák megrendezésének mikéntje (a tálalás módja, a díszedényeket fitogtató kredencek, mulatságok) átvezetnek a kultúrtörténet további területeire, amelyből az épületkutató építészettörténész sokat meríthet.91 A konyhát a konyhafőnök uralta, aki111. kép. Az egyoszlopos terem, amely 1871-ben Szent István kápolnává lett alakítva. Ez lehetett az érseki használat idején a 15. században a fürdőzés utáni felüdülés és elmélkedés helye, amelyből tört vonalú szűk lépcső vezetett a magánlakosztály szintjére. A helyiséget belülről lehetett elreteszelve bezárni, (litográfia Mathes könyvéből) nek kemény kézzel kellett rendet tartania egyrészt az étel kiosztása, tálalása, másrészt a konyhai anyagok őrzése terén. Sok adat utal arra, hogy a középkorban a rezidenciák kiszolgáló személyzetének szállása gyakorlatilag a munkahelyén volt, így joggal feltételezhetjük, hogy a konyhai előkészítő terek ilyen funkciót is betöltötték. A szolgaszemélyzet és az uraság (és vendégei) forgalmának kereszteződését igyekeztek elkerülni. Ebből a szempontból talán még hozhat újabb eredményt egy alaposabb átgondolás, az esztergomi várhegy elkerített palotarészének teljesebb ismerete. Az egészségügyi helyiségek A mai értelemben vett egészségügyi helyiségek és a higiénia nem ültethető rá a késő középkori palota ilyesféle felszereléseire, de mindenképpen megállapítható, hogy a főúri lakosztályokban törekedtek bizonyos komfort biztosítására. A vízellátásnak a lakosztályokat vagy reprezentációs részeket tekintve nem volt különös jelentősége. Egyszerűen edényekben behordatták a szükséges vizet, amelyet jó esetben mobiliának minősülő fali tartályos kézmosó tálakban, lavabókban tároltak.92 Az esztergomi palotában nincs nyoma falba rejtett használati víztartálynak vagy vízvezeték csöveinek, így az előbb vázolt működési modell képzelhető el Vitéz János korában. A vízellátáshoz kapcsolható még a magánfürdő működése is. Mint a konyha tárgyalásánál láttuk, a szerviz a konyha melegvíztermeléséhez kötődött. Külön épített kádnak, medencének nyoma nincs, a gőzölgő meleg fürdővizet fakádakba tölt- hették, amelybe a fürödni vágyó beleült, és egyéb gőzölés és inhalálás lehetősége is megvolt (110. kép). A modenai számadás-, illetve leltárkönyv 1487-ben említi a fürdőszobát (bagno), amelyben egy bronztűzhely vagy kályha volt.93 A fürdőzés befejeztével a magas rangú gazda a konyhával ellentétes irányban hagyta el a helyiséget, amelyből a középoszlopos vagy ún. Szent István-terembe lé66
