Vukov Konstantin: A középkori esztergomi palota épületei (2004)
A palotaegyüttes rekonstrukciója
ve Szakács Béla Zsolt tanulmányában alaposan feldolgozta.) A falakról eltűnt a történeti képsor és díszító'festés, alóluk előkerültek a még meglevő, régi vakolatfelületek. A dunai fallal szemközt rejtélyes ajtóból tört vonalú lépcső indul, amely az ún. kazamatasor-ál- lapot idején eltömve záródott le. Ugyancsak rejtélyesen, egy utólagos kéménykürtő volt látható a járat legvégén, fenn. Kemence volt, de nem tudjuk, hogy mit sütöttek benne. Nagy valószínűséggel nem fűtésre szolgált, mert ennek értelme - a helyzetéből adódóan - nincs. A pár évtizeddel korábbi látogató még nem sejthette, hogy a felette levő földbetöltésben rejtőzik a középkori királyi, majd érseki palota magánlakosztályának jó része. A Szent István-teremből még két ajtó nyílt: az egyik a kazamatasor felől érkezőket fogadta, a másikat az emlékkápolna idejében nyitották, hogy összekössék egy falban futó lépcsővel. Ez utóbbit a 60-as évek helyreállítási munkái során elfalazták. A Szent István-terem nem lehetett a nagy király szülőhelye, mert jóval halála után létesült. Dr. Horváth István a mai Bazilikától északra állott, régi Szent István első vértanú kápolnájához csatlakozó lakószárnyat tartja a korai királyi szálláshelynek és így Szent István szülőhelyének. Ez az épületegyüttes a Bazilika építése során teljesen eltűnt, csak Mathes pontos felmérése és Széless György leírása, továbbá néhány kora újkori térkép örökíti meg alakját és fekvését. A Szent István-terem különös értéke az, hogy hitelesen és eredetiségében tükrözi III. Béla palotaépítészetének szerkezetét és stílusát, belső terét és díszítőművészetét. A gazdasági és az egészségügyi helyiségek A gazdasági helyiségeket a konyha, az egészség- ügyi helyiségek és a raktárak vizsgálata szerint csoportosítottuk (91. kép). A várkonyha Az esztergomi vár kutatása során az ún. kazamaták helyiségsor felett, 1988-1989-ben sikerült megbontani a boltozott födém feletti teraszpadozatot és az egykori konyhakürtő maradványaira lelni. A padozatot képező méteres feltöltést 1934-1935-ben nem nagy mélységben megbolygatták, majd terasz-szigeteléssel látták el. A szigetelést 1964-ben felújították, de az alatta levőkhöz nem nyúltak. Ismert volt már, hogy a török kori A kápolnakapu oszlopainak fejezete 91. kép. A gazdasági épületek a palota alaprajzán 1 - várkonyha, 2 - fürdő, 3 - ámyékszékek, 4 - raktárház (pince) 53
