Vukov Konstantin: A középkori esztergomi palota épületei (2004)
A palotaegyüttes rekonstrukciója
Metszet Dél felé nézve Metszet nyugat felé nézve rombolások után az esztergomi palota e részének boltozott helyiségeit „kazamataként” megőrizték, a palota egyéb helyiségeit saját törmelékkel feltöl- tötték, majd egységesen ágyúteraszt alakítottak ki (ezt nevezték el a visszafoglalás után Lipót-bás- tyának). A „kazamatasor” nyugat felőli első helyisége és a ma kaszárnya alá eső ún. őrszoba vagy börtön két szobája a 12. század végén egy ,,E’ alakú külön épületet képezett. Ez a megállapítás a helyiségeknek a megmaradt külső homlokzati nyílásaiból, és festett épületsarkából, a kő lábazatokból olvasható ki, amelyek a későbbi hozzáépítések során belső terekbe kerültek. Különösen látványos a kaszárnya belső terében az ún. őrszoba falának udvari sarkában, a későbbi falköpenye- zés alól kibontott sarok-kövezéssel festett falsarok. A feltáró régész, Horváth István felismerte, hogy a kazamatasor két helyisége az egykori 15. századi várkonyhával azonos és a tűzteres helyiség A kápolnához vezető felújított reneszánsz lépcső és a kápolna kapuzatának oszloplábazatai Esztergomi vár, konyha kürtő, részletek 1:100 1. metszet 93. kép. A konyhakürtő maradványainak felmérési részletrajza, 1988 fölé egykoron teljes méretben kéménykürtő borult (92. kép). Meyerpeck 1595. évi metszete ábrázolt szinte hihetetlenül nagyméretű, piramidális kéményeket.74 A régészeti megfigyelés szerint az egykori sütő-főző konyhát a 17. században az ágyúbástya kialakítása végett nehéz, vastag téglaboltozattal átboltozták, amelynek oldalnyomását a meglevő falak éppen csak felvették. Ez a boltozás belelógott a konyha terébe, elvágta a szabad kürtő terét. A feltárás szerint a piramidális kéménykürtőt álboltozatosan kiugró téglasorokkal képzett gúla formázta meg, sajnos csak öt teljes téglaréteg maradt fenn (93. kép), amely szokványos gótikus profilú kőpárkányról indul. A kőpárkány végigfut az udvari („kis udvar”) homlokzatokon, és fehér mészkőcsík formájában megjelenik a Dunára néző falazaton is (94-95. kép). Ezek a maradványok és felismerések késztettek arra, hogy a részleteket felmérve a kürtő elméleti rekonstrukcióját más, hasonló korú emlékek vizsgálatával és a konyha funkcionális térkapcsolatának átgondolásával összhangban végezzem el. Horváth István felismerését alátámasztja a mű54 92. kép. A várkonyha felmérése 1996 előtt
