Vukov Konstantin: A középkori esztergomi palota épületei (2004)
A palotaegyüttes rekonstrukciója
galépcsőn a legbizalmasabb, legbensőbb forgalom zajlott le: A király szobái felett az asszonynép lakosztálya és a személyes kincsek tárolójának kellett lennie. Ha ez nem így lett volna, akkor nem lett volna szükség erre a kis lépcsőre, hiszen szinte mellette egy tágasabb csigalépcső látható. Ezen ma felmehetnek a látogatók az egykori ágyúterasz nívójára, amelyet 1934-1938-ban alakítottak ki a helyreállításokkal egyetemben. A terasz vasbeton födémje a 17. században el- planírozott ágyúterasz szintjéhez igazodott, így elvágta a boltozati rekonstrukció lehetőségét. A jelek azt mutatják, hogy Várnai Dezső, de maga Lux Géza is foglalkozott a rekonstrukció lehetőségével. A tényékhez tartozik, hogy Lux Géza később, f942-ben, az Építészet-ben megjelent cikkében, ismertette a lehullott boltozati elemekből összeállított kápolnaboltozás munkáját. Gerevich Tibor és a Charta del Restauw hatására elméleti megfontolásból az egyéb palotahelyiségek esetében kiállt a vasbeton födémek behúzása és a további rekonstrukciók elkerülése mellett. A terasz lapos födémje Várnai vallomása szerint már 1938 végén beázott, azóta számtalanszor kellett szigetelni, de a beázás veszélye mindig kísért. Önmagában ez persze nem elégséges indok a revízióra. Valós érv viszont a belső térélmény pontos és hiteles rekonstrukciójának megvalósítása. Ezáltal a Fehér-torony ágyúbástyából valóságosan toronnyá lép elő, az esztergomi vár látképe cizelláltabbá, történetileg hitelesebbé válik. A szintemelkedés 3,5 métert jelent, és így is értelmes lesz az, hogy a tornyot tetővel fedjék. Ezt Lux is kipróbálta egy 1937-ben késztett fotomontázzsal (33. kép). Várnai Dezső közzétett tanulmánya a Magyar Műemlékvédelem 1971-í972-es kötetében a studi- olo és a Beatrix-terem egykori boltozatát pontosan jelzi az általa rekonstruált és periodizált alaprajzokon. Lux Gézának szép rajza maradt fenn a kettős kapuzat és a Beatrix terem enteriőrjének rekonstruktív ábrázolásáról. A tudományos kutatással igazolt kiegészítésekkel a 66 évvel ezelőtt leállt munka méltón folytatható. Visszatérve a dolgozószoba belső teréhez, eljutunk az építészeti adottságok megismerésétől ahhoz a humanista tetthez, amely falfestészeti programjával a román kori térből új, reneszánsz architektúrát teremtett! A terem leginkább az erények freskójáról ismert. A sors kegyelméből már 1934 őszén a törmelék kiemelése során - akkor még ragyogó színben - előbukkant a négy, ún. sarkalatos erény egész alakos allegorikus figuráinak architekturális 33. kép. Lux Géza fotómontázsa a Fehér-toronyról (OMvH Tervtár, Lux-hagyaték) 34. kép. A studiolo kiásása, a falkép előbukkanása, 1934 (fotó: Várnai Dezső, Magyar Építészeti Múzeum archívuma ) 23
