Vukov Konstantin: A középkori esztergomi palota épületei (2004)
A palotaegyüttes rekonstrukciója
27. kép. A studiolo a palota alaprajzán (sötétítve) levő, keskeny, félköríves ajtó vezet egy lépcsőhöz, amely a Várhegy sasbércének sziklateraszához vezet le (27. kép). A harmadik átjárás talán a legizgalmasabb, mivel ez egy - a stúdióiéhoz hasonlóan - igényesen kialakított terembe vezet, amelyet a feltárók Beatrix-te- remnek neveztek el. Az átjáró félkörívesen boltozott, azonban a Beatrix-terem felől a csodálatos kettős kapuzat szélesebb ívébe torkollik (28. kép). A dolgozószoba ránk maradt állapota töredékes. Láthatjuk, hogy a lakótorony választófala a helyre- álltáskor épült vasbeton mennyezetet sem éri el, nincs meg az egy-oszloppáros bélletes kapu mindkét oldala, éppen csak lábazati szinten érzékelhető. Továbbá: a helyiség végét a darabos, tört kövekből épített fal szabálytalan alaprajzi kontúrral zárja le. 28. kép. A studiolo rekonstruktív alaprajza. Pont-vonallal jelölve a jelenlegi térhatároló falsíkok. A térrekonstrukció a lakótorony tövében látható, eredeti ötszögletes kiterjedését mutató falmaradványok alapján történt 29. kép. A studiolo erényeket ábrázoló freskós falnézete 1 - a román kori padlónívó, 2 - az elbontott 15. századi padló szintjének nyoma, 3 - megőrzött freskós vakolat, 4 - in situ boltozati sarokgyámkő, 5 - a terem török kori elfalazása, 6 - behúzott álmennyezet a 60-as évekből, 2000-ben elbontva, 7 - a 15. századi padlótéglák „tanú- fala ”, 8 - a kis csigalépcső bejárója, 9 - közlekedő folyosó a kápolna irányába, 10 - a kettős kapu és átjárója kazettás mennyezet festésével 30. kép. A dolgozószoba-studiolo rekonstruált falnézete a freskó architekturális keretezésének kiszerkesztésével 1 - a román-kori padlónvó, 2 - a 15. századi téglapadló szintje, 3 - megőrzött freskós vakolat, 4 - in situ boltozati sarokgyámkő, 5 - a Zodiákus-v eredeti helyén, indtása az in situ vállkő alapján megállaptható, 6 - a tér mai határai, amelyek a 17. századi pusztulás után alakult ki (Luxék konzerválták) Ezen kívül a nagy táblákból álló vörös mészkő pa- dozati tömbök fölött kb. 50 centiméternyire, vörösre égetett téglapadlólapokból álló járószint maradványa - mint „tanúfal” - figyelhető meg.20 A mennyezetet modern födém képezi, és néhány soros téglacsík mutatja a megmaradt fal és a kiegészítés határát. A falfelületeken freskókat látunk, amelyek töredékes határvonalakkal fejeződnek be vagy éppen csak foltokban maradtak meg (29. kép). Ezek a töredékben levő maradványok is a mai kor művelt szemlélőjére élményt adó hatással 21
