Várkonyi Ágnes: Vak Bottyán (1951)
VII. Az érsekújvári főkapitány
Nyitra, »Esztergom eleje« Jelezték állomásait. Az Esztergom figyelésére kirendelt hadak elmondták, hogy a várhói a német hatalmas sarcot vet ki a környező falvak lakosságára s válogatott kegyetlenségekkel hajtja be rajtuk a pénzt. Bottyán még aznap levelet ír az esztergomi várparancsnoknak. A levélben ez állt: ő is sarcot követel, mégpedig 100 forintot. Ha ezt meg nem adják, »ollyas modalitást keres megvételére, hogy dup< lummal is fogják tapasztalni kárát«. Ugyanekkor Muzslán legerősebb lovas századát helyezte el, hogy megakadályozzák a császáriak kicsapásait. Kőrútján Bottyán megismerte a csapatokat, tisztába jött a legfontosabb feladatokkal. A katonaságot már jövetelének híre is felvillanyozta. Most, hogy átvette a parancsnokságot, új, szigorú fegyelem alá fogta az embereket, de a katonák nem zúgolódtak a kemény regula miatt. Vak Bottyán seregében szívesen szolgáltak. A sereg meg fegyelmezésére már nagy szükség volt. Különösen a tisztek vetettek el minden rendszabályt, Andrássynak, Eszterházynak már szava sem volt a »magahitt tisztek« között. A téli szállásokon eltöltött eseménytelen napok csak bomlasztották a csapatokat s az ellenség is — látva a kurucok tétlenségét — nagy biztonságban érezte magát. Az nem volt kétséges Bottyán előtt, hogy nagyobb vállalkozásba addig nem foghat, míg a téli hófúvások tartanak. Az apró csapatok gyors portyázását azonban nem akadályozza az időjárás, sőt — mivel mind környékbeli, a vidéket jól ismerő emberek szolgáltak itt — csak kihasználhatják terepismerelüket a németekkel szemben. Ettől kezdve Starbemberg nem érezte magát biztonságban erődített badvonalai mögött, sőt — mint Rákóczi írja — »az a kellemetlen meglepetés érte, hogy látta, amint mögötte elfogják Miksa fivérét«. Ezt a kellemetlen meglepetést Bottyán embereinek egy 15—20 főből álló portyázó esapata okozta a császári főparancsnoknak. Starbemberg Guidót a császár spanyolországi hadainak élére rendelte. Magyarországi fővezérévé testvérét, Starbemberg Miksát tette. Miksa gróf nagy reményekkel indult, hogy átvegye a magyarországi főparancsnokságot. Már Pozsonyban figyelmeztették: nagyobb katonai kíséret nélkül ne merészkedjék hosszabb útra, mert a kuruc portyák egyre másra C* •7
