Várkonyi Ágnes: Vak Bottyán (1951)
VII. Az érsekújvári főkapitány
becsapnak a császári vonalait mögé és sehol sem biztos az nfa' zás. Starhemberg nem sokat törődött ezzel, hiszen »mitsem fél« ő az-efféle »lurkóktól«. Február 15-én indult útnak Starhemberg Miksa Pozsonyból, s ugyanekkor küldi ki portyázásra Bottyán a Babocsay- esredből Bornemissza János őrmestert 14 jó, próbált katonával. A pozsony-nagyszombati országúton ezek a »lurkók« megállít' ják a díszes hintót. A vasas németek elkeseredetten vagdal- koznak, az ügyes kurucok azonban nagy részüket levágják, a többit pedig parancsnokukkal együtt elfogják. Azt mindjárt sejtik, hogy valami magas méltóságú német került a kezük közé, de mikor megtudják, hogy az új császári főparancsnok a foglyuk, nagy körültekintéssel és vigyázással indulnak vissza. Saját hadai között, hadállásain keresztül kell Starhem- berget Bottyánhoz elvinniök. Nehéz feladatra vállalkoztak. Hamarosan híre megy, hogy a főparancsnok fogoly s komoly csapatok vetik magukat a vakmerő kurucok után. Hála a kuruc lovak gyorsaságának, s a katonák leleményességének és bátorságának, szerencsésen eljutottak a Vág folyóig. Az átkelésnél majdnem baj történt. A nagy nehezen előkerített csónakba nem férnek be mindannyian. Először az értékes foglyot szállítják át őrzőivel együtt. A kurucok s a fogoly vasas németek egyrész© pedig a parton vár, míg társaik átérnek a túlsó oldalra és az átkelésnél rájuk kerülhet a sor. Csakhogy ekkor már a császáriak is közelednek. A parton rekedt kurucok szinte hallják a lovak dobogását. Alig, hogy beszállnak az időközben visszatért ladikba, a parton megjelennek a dunavági császári őrség első lovasai. Pár perc múlva valami 500 német kezd tüzelni a kis lólekvesztőn a túlsó partra igyekvő huszárokra. A kuruc leleményesség azonban kisegíti őket a bajból. A parton társaikra várakozó katonák ugyanis mellének szegezett kardjukkal kényszerítik a császári főparancsnokot: parancsolja meg embereinek, hogy szüntessék be a tüzelést. Starhemberg nem ellenkezett a kemény kuruc buszárokkal. így a császáriak — akik meghallották parancsnokuk túlsó partról átkiáltott vezényszavait — kénytelenek tétlenül végignézni, amint Bornemissza s huszárjai a szemük előtt viszik tovább saját generálisukat. Starhemherget sértetlenül — csak a hosszú, 10 mérföldnyi eszeveszett lovaglástól kissé elcsigázva — adják 68