Várkonyi Ágnes: Vak Bottyán (1951)
VII. Az érsekújvári főkapitány
m AZ ÉRSEKŰJVÁRI FŐKAPITÁNY Rákóczi az országot öt főkapitányságra osztotta fel. Az érsekújvári főkapitányság — melynek jelentősége a felvidéki hadjáratok idején igen nagy volt — 1707 decemberében veszélyes helyzetbe került. A főkapitányság központja Érsekújvár; feladata a Vág vonal védelme. Érsekújváron kívül — mely minden felvidéki és dunántúli hadjárat kiindulópontja volt — még számos kisebb erősség és vár is tartozott ehhez a főkapi* ténysághoz. Parancsnoksága Trencséntől a Dunáig — s a Mátráig terjedt. Starhemberg Guidó a főkapitányság nyugati határán 1707 végére erős és jól felszerelt erődsort építtetett ki. Komáromtól kezdve megerősítette a kisebb várakat, Galántát, Diószeget, Sellyét, egészen fel Trencsénig s Beckó váráig. A Yág mellett kis távolságokra egymástól sáncokat emelt, s a folyón jó pár állandó hidat építtetett. Tervbe vette, hogy védővonalát egészen Zsolnáig Mépíti. Természetes, hogy ez az erőd- sánc nemcsak védelmi vonalul szolgált, hanem új támadások kiindulópontját is képezte. A Vágón emelt hidakon máris naponta átcsaptak a német portyázófc. Az érsekújvári főkapitányság élére most éber, körültekintő, határozott katonára volt szükség. Ezért kellett kicserélni Eszterházyt és Vak Bottyánt. Bottyán nem szívesen hagyta ott Dunántúlt. Különösen jól begyakorolt lovas ezredét sajnálta, do a fejedelem parancsa mindennél előbbre való. 1708 január 10 -én már elindult a kar- vai sánc felé. Mintán átment a Dunán, pár napig Bátorkeszi kastélyában pihent, február elején ért Nyitrára. Itt vette át a parancsnokságot. Első dolga volt, hogy körüljárja az erősségeket és megszemlélje a téli szállásokon pihenő hadakat. Megtekintette a védőállásokba Mrendelt csapatokat is. Újvár, Csenkevár, OS
