Szölgyémy Gyula: Földrajzi előismeretek Esztergommegye földrajzával (1888)
I. RÉSZ. Általános ismeretek
8 ritkán láthatunk, mivel a hegyek legtöbbször csoportosan fordulnak elő. A hosszan elnyúló hegycsoportot hegyláncznak nevezzük. A hegy alsó részét lábnak, oldalát lejtőnek, tetejét orom vagy csúcsnak nevezzük, s ha a hegy hosszú, gerincznek mondjuk. Két vagy több hegy közti mélyedésnek völgy, a magasabban fekvő völgynek n y e r e g a neve. Az igen magas hegyek havasoknak neveztetnek, mert csúcsát és oldalait egész éven át hó fedi. A hegyek belsejében sok hasznos ásvány található, milyenek a só, vas, kőszén, arany, ezüst, ólom, mész, márvány, épületkő stb. Hogy az emberek a hegyek belsejéből ezeket kihozzák, mély, pinczeforma üregeket ásnak, mit bányáknak nevezünk; de vannak a hegyekben oly üregek is, melyeket a természet alkotott; az ily természet alkotta üregeket b a r 1 a n- crok n ak nevezzük. ö A vízről. A legszükségesebb elemek egyike a víz; nélküle sem az emberek és állatok, sem a növények nein élhetnének. Az esővíz egyrésze a földbe szivárog s ott össze- gytilemlik, majd ismét vékony erekben a föld felszínén megjelen. Az ilyen földből fakadó vizet forrásnak nevezzük. A forrásvizet mely lejtőre talál s azon lefelé folyik csermelynek, érnek nevezzük. Több ér össze
