Szölgyémy Gyula: Földrajzi előismeretek Esztergommegye földrajzával (1888)
I. RÉSZ. Általános ismeretek
9 folyása által képződik a patak; több patak összetalálkozván, folyót képez; a nagyobb folyót folyamnak nevezzük. Azon helyet, hol az ér, vagy folyó a nálánál nagyobb vízbe ömlik torkolatnak mondjuk. Azon ároknak, melyben a viz folyik, meder, ha pedig mesterségesen van ásva csatorna a neve; ennek száraz széle a part. Ha arczunkkal azon irány felé fordulunk, a merre a víz folyik, jobb kezünk felöl lesz a jobb part, bal kezünk felöl a bal part. Ha a forrásvíz vagy a havasokról leolvadt víz valamely mélyedésben (medenczében), vagy hegyekkel körülzárt völgyben gyülemlik össze, akkor tavat képez, mely, minthogy nem folyik állóvíznek is neveztetik. Ha a tó csekély mélységű, és benne nád, káka és sás terem, mozsár, láp vagy ingo vány a neve. A folyók s tavaknál sokkal nagyobb vizek is vannak ; ezek igen mélyek s oly roppant terjedelműek, hogy egyik parjoktól a másikig el nem láthatunk. Az ily mérhetetlen víztömegeket tengereknek nevezzük. A folyók a tengerekbe folynak. A tengerek vize sós és keserű, s azért ihatatlan. Az a víz, melyet szomjúságunk oltására naponként iszunk, édesvíz; az pedig, mely a benne feloldott ásványoktól (mész, vas, kén, stb.) savanyú, ke
