Szölgyémy Gyula: Földrajzi előismeretek Esztergommegye földrajzával (1888)

I. RÉSZ. Általános ismeretek

7

zető keskeny utakat gyalogú t a k n a k (ösvénynek), — a szélesebbeket diilőutaknak nevezzük. Ezeknél sokkal szélesebbek és egyenesebbek a községeket ösz- szekötő megyei és országutak.

Kiváló fontosságúak a nagy költséggel épített vasutak. Ezeken némely vonatok utasokat (személy- vonatok) mások pedig (a tehervonatok) gabonát, fát s mindenféle kereskedelmi czikket nagy gyorsasággal szállítanak messze földre.

Ha a vasút irányába folyó esik, azt áthidalják, ha pedig hegy, azt átvágják, vagy keresztül fúrják ; az ilyen hegybe vágott pincze alakú utat alagútnak (tunnelnek) nevezik.

A vasutaknál olcsóbb, de lassúbb közlekedési utak a folyók. Ezeken kisebb-nagyobb hajók s tutajok a szállító eszközök.

Függélyes tagosulás.

A föld felülete igen változatos. A messze elterülő lapos vidéket síkságnak vagy rónának hívjuk. Az ily síkföldön vannak rendszerint a szántóföldek, rétek és lagelők.

A talaj azon részét, mely kissé föl van emelkedve dombnak vagy halomnak, az ezeknél nagyobb emelkedést pedig hegynek nevezzük. A hegyeket szőlők vagy erdők borítják, de némely hegy kopár, sziklás, ennélfogva terméketlen. Magánosán álló hegyet