Szölgyémy Gyula: Földrajzi előismeretek Esztergommegye földrajzával (1888)

II. RÉSZ. Esztergommegye ismertetése

27

Gyulay Ferencz gróf támogatásával ismét fölépült. — Kápolnájában márványba vésve ezen fölirat látható : Kz a Lábatlan nemeseinek temetkezési helye; 1400 Kr. sz. u.

MoCS. a megye határánál, a Duna mellett. Van postahivatala. A község északi részét Uj-Mocsnak nevezik; ehhez közel \an Sz.-János puszta.

Mocs vidékén földsánezok láthatók.

BÚCS. síkságon fekszik, lakói gabonát és szagos megyfát termelnek, dús legelőjükön szép lovakat nevelnek. - Pörös, Kishotnoki, Lukavini és Nagy Pál puszták.

BátorkeSZ nagy község. Van kath. és helvét temploma és zsinagógája, továbbá postahivatala, olvasóköre, szesz és sörgyára. A határ egy része Pálfy herczeg birtokát képezi, kinek itt kastélya és angolkertje van. Óriás, Rifót, Somlyó, Antalháza puszták, az utóbbi iskolával.

Köbölkút, vasúti-állomással, posta- és táviróhiva- tallal. Párizsi és Felső-major puszták.

Újfalu. megkülönböztetésül más ily nevű falvaktól Kis-Ujfalunak is nevezik.

Szölgyén, a járás legnépesebb községe; közigazgatásilag két különálló helységet képez, t. i. Magyar- és Német-Szölgyént. Van két kath. temploma, zsinagógája, postahivatala, segélyegylete (népbank, 1877-ben alakult). Itt lakik a kerületi esperes. Határában vannak Arad. Ivánhalma és Hidegvölgy puszták és négy major.

E helység igen régi, már a XII. században fennállott, de lakossága a tatárpusztitás alatt nagyon megfogyott. IV.