Szölgyémy Gyula: Földrajzi előismeretek Esztergommegye földrajzával (1888)

II. RÉSZ. Esztergommegye ismertetése

28

Béla idejében valamint a török távozása után is számos német család telepedett meg a községtől északra, hol a Né- met-Szölgyént alapították, megtartván nyelvöket a múlt század végéig; —- ma már mind magyarok. — A község közepén álló díszes templomot Battyhány József érsek építette (1792), a Magyar-Szölgyénben levő két tornyú templom pedig 1200 körül épülhetett. Ez utóbbi templomot 1608-ban kelt királyi rendelet folytán sanczczal vették körül, melyet a török rombolt szét.

Nagy-Olved, népes község, postahivatallal.

Farnad, a megye északi szögletében. Van kath. és ágostai temploma és zsinagógája.

Kúrál, a Tóvíz mellett. Határa csekély termékeny- ségű de széna bőven terem. Határában van a Kurali puszta.

E község 1712-ben épült; lakóit az esztergomi érsek 10 év múlva különös kedvezményekben részesítő.

Kéty, kis falu, Kúrál szomszédságában. Határában egy puszta van.

Bény, a Garam partján épült. Közigazgatásilag Kis- és Nagy-Bényt különböztetünk meg. Van e helységben vasutiállomás. Ide tartoznak ; a Belsőmajorság és a Leándi puszták.

A falu közelében földsánezok láthatók, melyeket állítólag a sz. István király ellen föllázadt Kupa vezér emeltetett. — Régente hármas templomuk volt, azonban a török uralom alatt a két kisebb megsemmisült, s csak a harmadik maradt fönn, melyet 1722-ben fényesen helyreállítottak.

Bart, lakói kitűnő gabonát termelnek.

Kéménd. a Garam jobb partján fekszik, lakói jó bort termelnek. Van itt vasutiállomás. Ide tartozik Puszta-Kéménd.