Szölgyémy Gyula: Földrajzi előismeretek Esztergommegye földrajzával (1888)

II. RÉSZ. Esztergommegye ismertetése

26

vetéssel, zöldség termeléssel, kereskedéssel és fuvarozással foglalkoznak. Párkánynak élénk kereskedelme van, mely gőzhajó-állomásának és a közelében levő Esztergom-Nána vasúti-állomásnak tulajdonítható. Őszi vásárja országos hírű. Van takarékpénztára, keményítő- és csirízgyára, posta és táviróhivatala, óvodája és iskolái.

Párkány régi mezőváros; egy 1157-ben kelt okmányon Kokad néven szerepel. — Mostani temploma régi, történelmi nevezetességű vára helyén épült. E várnak háromszög alakja volt. 1543-ban török kézre került, de 1596-ban Pálfy és Ná- dasdy grófok rövid küzdelemmel visszavívták. Később ismét elfoglalta a török, kinek igájától 16S3 október 9-én Károly herczeg és Szobieszky János lengyel király győzelme folytán szabadult meg. — A Rákóczy-féle mozgalmak idejében Párkány lakosai elszéledtek, és csak a béke helyreálltával tértek vissza.

Ebed. a Duna közelében fekszik. Határa termékeny, de egy részét áradások alkalmával víz járja.

Muzsla, nagyközség, a párkányi járás székhelye; van szolgabírói, járásbírói és postahivatala. Sík földjén a gabona bőven terem, de a szőllőművelést is szép sikerrel űzik. — Csenke primási puszta, melyen iskola és fáczános kert van. Muzslához tartoznak még Sz.- Györgyhalma, Kengyeles, Sz.-Vendel, Kismuzsla majorok.

Muzslát a tatárjárás után IV. Béla Simon grófnak adományozta vitézségéért. — A községtől csekély távolságnyira a Rákóczy-korból való földsánczok láthatók.

Karva. kis falu Piszke átellenében.

Rákóczy Ferenczet az osztrák seregek itt megverték, mely alkalommal az egész helység tűz martaléka lett, de