Szölgyémy Gyula: Földrajzi előismeretek Esztergommegye földrajzával (1888)

II. RÉSZ. Esztergommegye ismertetése

25

postságot apátsággá tette, de Hunyady János országkormányzó ismét visszaállította a prépostságot, melyet azután a török pusztított el. A megmaradt vagyon a nyitrai püspök birtokába került, ki a romok helyére a mostani templomot emelteté. •—■ A közeli Árpád-hegyen várromok láthatók.

Szent-Lélek. a Pilis-hegység egyik regényes völgyében fekvő tót falu.

Huta elnevezését a már rég megszűnt üveghutától kapta. — A falu közelében látható romok egy zárda nyomai, melyben pálos szerzetesek laktak.

KesztÖlCZ, Esztergomtól 7.5 kilométernyire, a Velka- Skala hegy déli oldalán terül el. Lakói fehér bor termelésével és mészégetéssel foglalkoznak, épület- és tűzifát szállítanak. Határában van egy Klastrom nevű major.

Kesztölcz és Csév között vonul a Tatárszállás nevű völgy, hol szájhagyomány szerint a tatárok azon hajítógépeket készíték, melyekkel Esztergomot ostromolták. Kesztölcz III. Endre királyunk Esztergomban kelt okmányán (1294) Kesztelech néven fordul elő. — Régi lakói fele részben magyarok voltak, de eltótosodtak.

Csév, lakói bevándorolt tótok utódai, bortermesztéssel és mészégetéssel foglalkoznak.

A Rákóczy-mozgalom idejében a község romba dűlt. — Említésre méltó, hogy határában 1779-ben mértföldeket jelző kőoszlopokat találtak római felírással; e mértföldkövek a budapesti Nemzeti Múzeumban vannak elhelyezve. 1824-ben ismét akadtak egyre, melyet régi helyén állítottak fel.

Párkányi járás.

Párkány, mezőváros a Duna balpartján, Esztergom átellenében, melylyel hajóhíd köti össze; lakói földmi-