Szölgyémy Gyula: Földrajzi előismeretek Esztergommegye földrajzával (1888)

II. RÉSZ. Esztergommegye ismertetése

24

Kirva, fehér boráról ismeretes.

II. József császár 1785 körül itt svédeket telepített meg, kik a német lakosokkal összevegyültek.

Epöl, lakói megmagyarosodott tótok. Gabonájuk, főleg zabjok kelendő.

Bajna. a kerületi esperes lakásával és góth ízlésben épült templommal. Határa déli részén van a Kab- lás-major.

A bajnai határ nagyobb része egykor a Both- család birtoka volt, most herczeg Metternich Richard tulajdonát képezi, kinek itt szép kastélya és vadaskertje van. — Hajdani várát a törökök pusztították el, ezektől, valamint utóbb Rákóczy hadaitól a helység sokat szenvedett. Szép emeletes iskoláját egykori plébánosa Simor J. prímás építette.

Pilis-Maróth, Esztergomtól keletre, a Duna közelében fekszik. Nagy kiterjedésű erdejéből sok fát szállítanak. Van itt Breiner grófnak ménese.

o

Pilis-Maróth a legrégibb községekhez tartozik; már a magyarok bevándorlásakor fönnállóit. Itt halt hősi halált Dobozi Mihály (1526).

DÖmÖS, gyönyörű vidéken fekszik a Duna mellett. Van gőzhajóállomása és postahivatala.

E község Béla királynak kedves mulató helye volt, itt érte öt szomorú sorsa is (1063). Midőn ugyanis egy alkalommal tanácsot ült, a háznak vagy székének összeroskadása következtében annyira megsérült, hogy belehalt. Unokája Almos herczeg nro) alapította itt a sz. Margitról nevezett prépost- ságot. De midőn Almos herczeg királyi bátyjának, Kálmánnak haragját magára vonta, büntetésül e prépostság épületébe zárták öt fiával Bélával együtt; utóbb pedig mindke- tőjöket megvakították. — Zsigmond király az említett pré-