Szölgyémy Gyula: Földrajzi előismeretek Esztergommegye földrajzával (1888)

I. RÉSZ. Általános ismeretek

10

serű, sós, vagy más ízt nyer ásvány vagy gyógyvíz, mert, ha iszszuk, vagy benne fürdünk, némely betegségből kigyógyulunk.

Levegő, éghajlat.

Földünket bizonyos magasságig terjedő, láthatatlan anyag borítja, a levegő. Ennek, mint a látható tárgyaknak, például a víznek súlya van, megmelegedhetik és lehűlhet. Ha a levegő nyugalomban van, azt mondjuk: csendes az idő; ha pedig mozog, azt mondjuk: fúj a szél.

Tudjuk, hogy a viz gőzölög, párolog, s hogy párái a levegőbe szállnak fel. Az égen látható kisebb- nagyobb páratömegek nem egyebek, mint felhők. Néha, kivált őszszel, mikor a levegő hűvösebb, mint a föld, a felhőt a föld színén, vagy a hegyeken látjuk; az ily felhőket ködnek nevezzük.

A felhők párái eső, jég vagy hó alakjában szállnak vissza földünkre.-— A levegő melegsége nem mindig egyforma, sőt nagyon is gyakran változik. Nálunk tavaszkor meg őszkor langyos a levegő, nyáron meleg, télen pedig hideg. A mely vidéken évenkint úgy változik az időjárás, mint nálunk, azt a vidéket mérsékelt éghajlatúnak nevezzük. De vannak oly vidékek is, hol telet, havat soha sem látnak, s hol mindig meleg van; az ily vidéket meleg éghajlatúnak mond