Schmidt Sándor: Az esztergomi szénmedence bányászatának ismertetése (1932)

I. rész. Általános ismertetés

96

237‘2 m-ben tartották is, mikor a rendkívül sok baj, nehézség és költség miatt a szivattyúzással felhagytak.

Az Uj-akna ikeraknájának, az attól 60 m távolságban telepített u. n. Köraknának mélyítését 1893 május 1.-én kezdték meg 4 5 m átmérővel téglával falazva. Az aknát 1894 október havában 226\5, m-ig zavartalanul mélyítették le,

s ekkor az Új-akna vízbetörésén okulva, megállották, hogy a további mélyítéshez teljes felkészültséggel fogjanak. Beépítettek egy Regnier-rendszerű, 4'5 m3 teljesítményű rudazatos szivattyút, (84. sz. ábra) lemélyítettek egy légaknát 222 m mélységre, annak rakodóján 45 m3 teljesítményű gőzszivattyút szereltek fel, összekötötték a légaknát a Kör-aknával, ezen keresztvágatban vasajtót építettek be, hogy a Körakna elfutása esetén a légakna és annak szivattyúja vízmentes maradjon. Ezek után folytatták az akna mélyítését, mely harántolta az oligo84. ábra. A tokodi Erzsébet-akna telepítése.