Schmidt Sándor: Az esztergomi szénmedence bányászatának ismertetése (1932)

I. rész. Általános ismertetés

9

mert tulajdonképen szerves egészet képeznek, csakhogy inig Annavölgyön az említett vegyesvízi beágyazások képződtek, azalatt Csolnokon megszakítás nélkül élt és virágzott a szenet képző növényzet, s így míg a széntelep vastagsága Annavölgyön 6—8 m, addig Csolnokon 10—12 m. Azonban itt is, ott is a telep fekii része mindenütt palás, mert természetes, hogy a magasba emelt mészkő- és dolomittáblákból az első időben több iszapanyagot voltak képesek az időnkinti felhőszakadások kilúgozni, de meg azért is, mert az idők folyamán a mészkövek az atmoszferiliák hatása alatt mindinkább karsztosodtak, s így a lehulló csapadékvíznek mind nagyobb és nagyobb hányada nyert levezetést a földalatti folyosókon, barlangokon, repedéseken át a mélység felé, s a növényzet mindjobban megkimélődött az elárasztástól.

Ha most már következtetést is akarunk levonni ez utóbbi megállapításból, akkor azt kell mondanunk, hogy ahol legtisztább és így legjobb a szenünk, ott a víz- veszéljr is nagyobb. Ugyanis a hegyekre jutó csapadék nem szennyezte iszapjával a völgyekben virágzó növényzetet ott, ahol a vizelvezetés vertikális volt, azaz a mészkő karsztosodása folytán az esővíz földalatti kavernákon, repedéseken, barlangokon át a mélység felé talált utat. Ahol viszont a karsztosodás kezdetleges volt, ott a csapadékvíz csak a külszínen folyt el s magával hordott iszapjával a völgyek, a lápok, a medencék virágzó növényzetét ismételten beszeny- nyezte, s így az abból képződött szenet palássá tette.

!. ábra. Az esztergomi szénmedence geológiai szelvényei.