Schmidt Sándor: Az esztergomi szénmedence bányászatának ismertetése (1932)
I. rész. Általános ismertetés
78 szivattyúk leálltak, a bányát kénytelenek voltunk felhagyni. A fúrólyukba tovább cementálva, mintegy 85 m8 anyag beadása után a fúrólyuk eldugult s mikor másnap reggel Samu-aknába leereszkedtünk, legnagjmbb meglepetésünkre rakodónkat szárazon találtuk, s konstatáltuk, hogy a 4000 1/p. víz leapadt 238 l/p.-re. A vízhozzáfolyás aknánkban ezekután a következőképen alakult: 1929. IV. 15. előtt 1929. IV. 15.-én 1929. IV. 18.-án Ny. bányarész +2 sz. felett 1075 1/p. 4000 1/p. felül 238 1/p. K +2 225 „ 225 „ 174 „ K. „ +2 „ alatt 144 „ 141 „ 141 „ aknában és zsompban 184 „ 184 „ 184 „ összesen: 1625 1/p. 4550 1/p. 737 1/p. így derült ki, hogy a körülmény, mikor nagy szivattyúinkat kimenteni már nem sikerült, tulajdonképen nagy szerencsénk volt, mert ezután azonnal teljes erővel hozzáfoghattunk az új rakodó és szivattyúkamra elkészítéséhez s a régi bányamező eliszapolásához. Az aknarakodót s annak közelében levő folyosóinkat becementáltuk, majd új aknatornyot szereltünk fel és átköltöztettük Tömedék-aknai szállítógépünket (52. a. sz. ábra). A fekii telepek közül az alsót tártuk fel és készítettük elő fejtésre. A frontfejtés kezdetben jól ment, azonban felfelé haladva, a nehézségek folyton fokozódtak, a telep 60 cm-re elvékonyodott, a csapásra merőleges kis vetők a 30 m-es frontot 2—3 részre osztották, úgyhogy a szintes csúzdákat alig tudtuk felszerelni, a felszállítás a vékony telepben a +2 m szintről emberfeletti munkát kívánt. Belátva a nehézségeket, 1930 január 4.-én a fejtést, a +55 m szintet elérve, beszüntettük s így a fekütelep 450.000 q szénvagyonából csak 57.000 q-t termeltünk ki. A fekütelep feltárása és fejtése közben a mélység felé kutattuk fel igen szép, darabosan jöveszthető széntelepünket s lépésről-lépésre haladva, a —135 m szintig jutottunk Je. A széntelep 200—250 m csapáshosszban van kifejlődve s reméljük, hogy a széntelepet mindkét irányban határoló vető mögött sikerülni fog még annak folytatását is megtalálni. Az 1931 évi őszi darabosszénszükséglet indokolttá tette feltárt szénvagyo- nunk lefejtését, melyet frontfejtésekkel a —80, illetve —123 m szintek felett meg is kezdtünk. Általában a frontfejtéseknél tapasztalt feküduzzadás Sanm-aknánkban is mutatkozik s a fejtés elő- haladásával e felduzzadt fekiirétegek repedéseiből több helyen vizet is fakasztottunk, azonban a bánya összes vízemelése körülbelül állandó maradt, úgyhogy egyelőre nagyobb veszélyt itt nem jelentett. Természetes azonban a kérdés rendezésére irányuló törekvés, mert a fokozódó mélységben e fakasztott vizek okozta veszély is emelkedni fog. Tömedék-aknánk első víztelenítése után 1914-ben a bánya termelését a visz- szaállított Drasche-vágá52. a. ábra. Samu-akna mai látképe.
