Schmidt Sándor: Az esztergomi szénmedence bányászatának ismertetése (1932)
I. rész. Általános ismertetés
62 40. ábra. Reimann-aknai iroda és aknaház. 41. ábra. Reimann-aknai aknatelep látképe. 42. ábra. Reimann-aknai aknatelep látképe. altiszti kolóniánk is csak szökésén fért el a tervezett területen ; a területnek felét ugyanis fatelepünk és istálló-gazdaságunk kötötte le (39. sz. ábra). A bizottság így befejezvén munkáját, társulatunk igazgatósága a hitelt megszavazta és Heimann- akna építése 1915 év őszével megkezdődött (40., 41., 42. sz. ábrák). A volt úrbéres közönség szénterülete. Csolnok bányászatával kapcsolatban meg kell emlékeznünk annak a területnek bányászatáról is, amely a Magyar Ivath. Vallásalap szénterületén kívül fejlődött ki a csolnoki szőlősgazdák területén. Csolnok község úrbéri rendezésénél a volt földbirtokos ugyanis a szénjogokat fenntartotta magának, azonban a szerződésben történt téves leírás folytán a volt szőlőterületek alatt lévő szénkiaknázási jogot Csolnok község volt úrbéres közönsége a magáénak vitatta. Évtizedes per indult meg e szénjogok birtokáért, míg végre a M. Kir. Kúria 1910 évben legfelsőbb fokon a volt szőlő- területekre nézve Csolnok község úrbéresei javára döntött. Bányászatunk eddig leírt területén a Gete-hegy déli oldalán az ú. n. Hoch- berg-dülő az a terület, mely az úrbéri rendezéskor szőlő volt, továbbá Auguszta-akna és Rei- mann-ereszkei bányamező között „U“ mezőnek nevezett terület, az ú. n. Aussatz-Weingarten területe, a Magos-hegy déli oldalán elterülő „Magos-szőlő“ és végül a községet keleti