Schmidt Sándor: Az esztergomi szénmedence bányászatának ismertetése (1932)
I. rész. Általános ismertetés
54 Bár annakidején beszereztem a selmeci II. József-altáró és a körmöci Nándor-altáró talpesési adatait s azoknak 0-36 és 0'52°/oo esése mellett meg voltam nyugodva az itt választott 2°/oo-t illetőleg, mégis szabálynak tekinteném, hogy oly szállító folyosókat, hol vizet kell vezessünk, 4%o-nél kisebb eséssel ne építsünk. A II. József- és Nándor-altáróknál szállítás ugyanis nem volt, tehát nem játszott szerepet, hogy a táró egyes rövidebb-hosszabb szakaszain a víztükör a csorga fölé emelkedett. Az altárót 1375 kg-os sinekkel szereltük fel, de ezek alig néhány évi üzem után annyira koptak, hogy az egész vasutat ki kellett cserélni, mikor is 236 kg-os síneket fektettünk le. Igaz, hogy a Reimann-altáró tervezésénél annak 25 millió q-ra előirányzott termelésén kívül egyelőre csak Tömedék- akna termelésének kiszállítására számítottunk, látjuk azonban, hogy milyen fontos minden főszállító folyosót mindjárt úgy felszerelni, hogy az minden követelménynek megfelelhessen. Az altárót boldogult tudós tanárunk: Szentistványi Gyula és Kompolthy Ödön bányafelügyelőnk mérései alapján 1915. év októberében kezdtük meg, s hogy kihajtását gyorsítsuk, 860. méterében segédaknát mélyítettünk le, úgy, hogy 6 támadási pontot nyertünk, s így 1917. év májusában a 2590 m hosszú altáró áttörése megtörtént, az első szénszállítás pedig Reimann-aknától 1918 április 2.-án indult meg. Annak igazolásául, hogy a Reimann-altáró létesítése helyes volt, szolgál az 1. ábra, mely annak mai hálózatát mutatja be. Ennek vizsgálata mindenkire nézve teljesen megnyugtató kell legyen, mert az altáró akkor még el sem képzelt, fontos bázisa lett egész esztergomi bányászatunknak, megkönnyítvén széntelepeink hozzáférhetését s üzemeink koncentrálását. Az altáró-megoldás elhatározása után az aknatelepítés többi részlete már nagyjában adva volt. Az altáró végpontja a Reimann-légakna, melynek telepítése a legkedvezőbbnek talált 5 fúrólyuk segítségével történt úgy, hogy azt az ezek által feltárt teleprész súlypontjába, ugyancsak egy mélyfúrásra telepítettük. A Reimann-akna tervezetében ezt olvassuk: „Tekintettel arra, hogy a feküt érintenünk nem szabad, az aknát a 47. sz. fúrólyukra telepítjük, mely éppen a kívánt magasságban fúrta át a telepet.“ Hogy minden túlzott elővigyázat indokolt, bizonyítja ez az aknatelepítés is. A +30. és +60 m szintek közé települt széntelepben a +30. m szintet választottuk a főalapfolyosó és így az aknarakodó szintjének. A fúrólyuk, melyre az aknát telepítettük + 41 Ö-tól + 29 75-ig, tehát 11 25 m vastagságban harántolta széntelepünket, miután azonban annyi fúrólyuk volt már e területre fúrva, a fekürétegeket nem fúrtuk át. Biztosra vettük, hogy zavarodás itt nem lehet. Mikor azonban az aknával leértünk, már 2 m-rel a rakodó felett egész váratlanul a csupasz triász mészkövet ütöttük meg. Elképzelhető az ijedtség a fekü láttára s igazán óriási szerencsénk volt, hogy vizet belőle egyáltalán nem kaptunk. Hamarosan bebetonoztuk az akna zsompját s a rakodót 5 m-rel magasabbra helyeztük el. Az egész aknatelepítés azonban már megvolt zavarva, az aknarakodót nem lehetett kétszárnyúnak kiépíteni s így a szivattyúkamra sem kerülhetett tervezett helyére (25. ábra). Az altáró szintjéről mélyített műakna, mely a szivattyúkamra bejárására, szellőztetésére, a nyomóvezeték és kábelek befogadására készült, a széntelepet 24 m-rel magasabban érte el, mint az akna, s így a szivattyúkamra elhelyezése folytán azt is meg kellett törni és 80 m szintes szakasz beiktatása után volt csak a szivattyúkamráig lemélyíthető. Kiderült tehát, hogy az aknában a települést 24 m mély vető zavarta meg, miről fogalmunk sem volt, holott, ha a fúrólyukat a fekürétegeken át a triász mészkőig mélyítjük, azonnal láthattuk volna a rendellenességet. Tanulság tehát ebből, hogy az akna helyén lemélyített fúrólyuk a fekühe is folytatandó, s a legkisebb szabálytalanság észlelése esetén 20—25 m távolságban az akna körül még 2—4 fúrólyuk mélyítendő le, hogy csalódás ne érhessen, hiszen könnyen elképzelhető, hogy ha az akna a
