Schmidt Sándor: Az esztergomi szénmedence bányászatának ismertetése (1932)

I. rész. Általános ismertetés

52

mint említettem, a II. lejtaknához fogunk a IV. aknától összeköttetést keresni.

A Gete-hegyi rész feltárt szénvagyona 17,000.000 q volt, a kitermelt szénmennyiség pedig 11,614.200 q, vagyis annak 68’3%-a.

Az annavölgyi lejtakna elvesztése után a IV. légaknával feltárt oligocén telep feltárására s művelésére fektettük a fősúlyt, s az oligocén telepből 22,000.000 q szenet fejtésre elő is készítettünk (32. sz. térkép), sajnos azonban, az 1930. évben bekövetkezett szénpiaci pangás miatt, mint már említettük, az egész oligocén bányászattal fel kellett egy időre hagynunk.

Ezzel elérkeztünk a Csolnok község nyugati felében folytatott bányászat leírásának végéhez, s áttérhetünk a Reimann-aknai bányászat ismertetésére.

Reimann-akna.

Auguszta-akna leírásánál olvastuk, hogy az Auguszta-aknai széntelepnek Dorog felé való folytatását feltárandó, 1905—1908-ig 3 fúrólyukat mélyítettek le (12. sz. térkép), V., VII. és X. szám alatt, melyeknek eredménye annyiban volt negatív, hogy a széntelep elpalásodását mutatta. A 3 fúrólyuk megismétlésével, illetve az I. sz. légakna mélyítésével ahhoz a rendkívül örvendetes eredményhez jutottunk, hogy a széntelep északkelet felé is változatlanul szép kifejlődésben van meg, s a további fúrásokkal 100 millió q szén- vagyont reprezentáló terület birtokába jutottunk. Hogy minden kételyt eloszlassunk a fúrási eredmények iránt, az V. és VII. fúrólyukkal konstatált szénterületet Reimann-ereszkei bányamező elnevezéssel Auguszta-aknához csatoltuk, s mielőtt a talált nagy szénvagyon kiaknázásának tervezéséhez fogtunk, a VII. fúrás által konstatált széntelepet feltártuk, kézzel foghatóvá tevén a 12’3 m vastagságú gyönyörű tiszta szenet.

Természetes törekvésünk volt ez új aknatelepet az addigi tapasztalatok felhasználásával a lehető legmodernebb felszereléssel megépíteni, s hogy ez investitio megadásához szükséges hangulatot is előkészítsük, vagyis a vízveszély súlyát is leszállítsuk, a terület dorogi oldalán elfúlt Tömedék-aknánkat is víztelenítettük. így megteremtve a vállalkozás sikerének előfeltételeit, fogtunk az aknatelep tervezéséhez, azt boldogult Reimann Lázár udvari tanácsos, vállalatunk akkori alelnöke nevére keresztelvén.

Az aknatervet 1915. év február havában kinyomattuk s úgy kértünk szakértő bizottságot annak felülvizsgálatára, hogy minden elgondolásunk meg legyen vitatva s nyugodtan vállalhassuk a nagy tőkebefektetés felelősségét.

1915. év május havában ült össze Dorogon a szakértő bizottság Dr. Chorin Ferenc társulatunk mai elnökének elnöklete alatt. A bizottság tagjai voltak: Roth Flóris közp. bányaigazgató, n. Winklehner János petrozsényi, n. Hoffmann Richárd handlovai, n. Gerő Nándor salgótarjáni és Pauer Gyula sagori bányaigazgatók. A bizottságnak tagja volt a gépészeti berendezések felülvizsgálata céljából Lengyel Mór akkor központi gépészeti főfelügyelő is.

Az investitio sorsát eldönteni hivatott kérdések a következők voltak:

1. szénvagyon megállapítása;

2. altáró vagy kötélpálya megoldás választása;

3. vízemelésre való felkészültség;

h. feltárcis;

5. fejtés;

6. munkástelep építésének kérdése.

ad 1. A szénvagyon megállapításánál számolni kellett azzal az előítélettel, mely az Auguszta-akna széntelepének elpalásodását Dorog felé a köztudatba ültette át, s az itt talált egész szénvagyont egy zsebkendőben elszállíthatónak vélte; ezért feltétlenül jó hatással volt a YÍI. sz. fúrólyuk szenének kézzelfogható megtekintése úgy, hogy a bánya által 100 millió q-ra becsült szénvagyon 70 millióval ismertetett el, az aknatelepítésre tehát elegendő bázisnak mondatott ki.