Schmidt Sándor: Az esztergomi szénmedence bányászatának ismertetése (1932)

I. rész. Általános ismertetés

51

löszanyag valamicskével homokosabbnak is mutatkozott s nyugodtan fejtettük le az V. sikló, VII., Vili . és IX. ereszke pilléreit, majd a felhagyott alsó bányamező szenét is kimentendő, vakaknát telepítettünk az alapközle szintjéről a + 119 7 m szintre.

A Gete-hegyi bányarésznek, illetve a Vilmos-aknai alapköziének a Reimann- altáróval való lyukasztása után, tehát 1925-től kezdve, az annavölgyi üzem termelése már Dorogra irányult, s a Gete-hegyi bányarész feltárt pilléreinek kimerülésével az volt a terv, hogy a IV. számú légakna mélyítésével 1927.

33. ábra. A csolnoki Alsó- és a Gete-hegyi bányarész térképe.

Jt,2td aknából feltár! #Pauia me2Ö^|^

Éli#

■

SJGeto hegye léggurilo^S

Paula akna)

liqocentelep félti

V XáPlqoqen tetegfeuáfás

aöfa 6míó g-ra becsűt eocén teiepuBs

35Q000ml valószínű szénterulet

£?o/n0/<

fohoct

évben Auguszta-akna északi szárnyát fogja az annavölgyi üzem megtámadni (32. számú térkép), miért is a légaknán kívül lejtős aknát is mélyítettünk a + 75 m szintre a régi le nem fejtett pillérekre. A fejtés meg is indult, sőt az említett, valamivel jobb iszapanyag mellett frontfejtéseket telepítettünk. Sajnos azonban, minden előkészületünk hiábavalónak bizonyult Auguszta-akna 1927 évi elfúlása miatt. Az annavölgyi lejtaknában ugyanis vízemelésre nem rendezkedtünk be, mert arra számítottunk, hogy a régi művelések a vizeket az Auguszta-aknai szivattyútelephez vezetik le. Arra nem gondolhattunk, hogy ez fordítva fog hekövetkezni. A lejtaknában, annak elfúlása után, felszereltünk ugyan egy 5 m3-es szivattyút, de miután azzal abszolúte nem voltunk képesek eredményt elérni, a vízniveaut lejjebb szállítani, azzal fel is hagytunk s majd,

4*