Schmidt Sándor: Az esztergomi szénmedence bányászatának ismertetése (1932)
I. rész. Általános ismertetés
47 nak, s Auguszta-aknának 18,000.000 q-t tartalmazó területe, az egész Reimann- ereszkei rész 12,000.000 q szénvagyonával még érintetlen tartalékunk volna! Ha elgondolkodunk azon a rengeteg költségen, mibe e nagy szénvagyon feltárása került, az egyes felhagyott bányarészekben maradt anyagveszteségen, akkor nem tudom a fenti % számokat az utódok részére eléggé hangsúlyozni. Az emberek igen könnyen felejtenek és igen könnyen esnek abba a hibába, hogy a bajokat sokszor nem a rossz rendszerek természetes következményeinek látják, hanem a rossz kezelésnek tulajdonítják, melyet saját tudásukkal elkerülhetnek és hajlamosak a kálváriát újból végigjárni. Ezért legyen mindig minden elhatározásnál mértékadó, hogy jó tömedékanyag nélkül, bármilyen áldozatok árán is kellene azt beszerezni, bányát üzembe venni nem szabad. Reimann-akna altárójának kiépítése után természetes törekvés volt a kötélpálya üzeme helyett Auguszta-akna szállítását is az altáróban koncentrálni s ezért 1919-ben az altáróból mélyítettük a Reimann-ereszkei bányarész + 14 m szintjére Auguszta-lejtős-aknánkat s ugyané szintben építettük ki 1925-ben az Auguszta-XV. ereszke talpához vezető keresztvágatunkat, úgy, hogy az Auguszta-akna egész termelése e lejtaknához szállíttatván, a kötélpálya üzemét 1924 február 4.-én beszüntettük s az egész kötélpálya berendezést Salgótarjánnak adtuk át. Auguszta-akna 1927 évi műveleteit a 30. sz. térkép mutatja be, amikor az 1921 év március hó 15.-én A. ponton kapott 3'5 m3, R. ponton 1927 év márciusban kapott 0'8 m8 vízbetörés után a C. ponton a frontfejtések alatt 43'5 m3 percenkénti vízmennyiség tört a bányába s néhány perc alatt kitöltve annak nyitott folyosóit, a régi műveléseken át Annavölgy bányáját is elárasztotta. A vízbetörések kérdésével külön foglalkozván, itt csak Auguszta-akna további életét lerögzítendő, időrendben soroljuk fel a történteket. Még 1910 évben fúrásokkal kerestük részben az Annavölgyről feltárt s lefejtett Steinriegel-bányamező folytatását, részben Auguszta-aknánk déli fővetője fölött a telepet. A 62. sz. fúrólyuk 27 4 mélységben harántolta az T5 m vastag oligocén, majd 88 m mélységben a 9'5 m vastag eocén széntelepet (30. sz. térkép). Miután jogosan tételeztük fel, hogy e szénterület nem lehet egy fúrólyukra koncentrált rög, hogy védőpillért ne veszítsünk, a 70. és 71. sz. fúrások között, melyek mindegyike 36—50 m mélységben fekü mészkövet konstatált, helyeztük el Teréz-aknánkat. Az akna a 36. méterben harántolta az 1'8 m vastag oligocén telepet, alatta a fekü triász mészkő helyett 40—42 m-ben mészkőrögöket talált másodlagos helyen s alattuk rendes fedőrétegek, majd 90 m mélységben a szabályos 133 m vastag eocén széntelep következett. Az aknát most már az altáróhoz kívántuk kapcsolni, s a lyukasztás 1927 június 11.-én be is következett, annak kifalazásával azonban még nem készültünk el, mikor az augusztai nagy vízbetörés történt. Ez új támadási pont azonban így is óriási szerencse volt, mert Auguszta-akna létszámából 285 ember talált elhelyezést Teréz-aknán, 115 embert pedig Reimann-akna vett át, s így máról-holnapra helyreállott az üzem folytonossága, letompítva némileg a nagy csapást, melyet az elfúlás egyébként jelentett. Teréz-akna mezője most már gyorsan fejlődött: az altáró felett a 4- 179 m szintig terjedő 1,019.850 q szén vagyont 1928 októberig fejtettük le. A fejtés szintes szeletekben történt, a meredek település s az ide nem hozható homok hiányában lösziszapanyaggal tömedékelve. Az altáró alatti rész Auguszta-akna vízmentesítése után hozzáférhető lévén, már az altárón át fektetett csővezetéken ideszállított homokanyaggal tömedékelt frontfejtésekkel a +100 m szintig 1930 februárjáig, a +75 m szintig 1932 februárjáig készült el. Időközben az Auguszta-akna bányamezeje felett lévő oligocén telepet is feltártuk az altárónak Teréz-aknai és IV. sz. aknai szárnyáról, majd az oligocén haránton át az oligocén telepben 1930 december 9.-én összeköttetést létesítettünk az altáró szintjében a Teréz-aknai és a IV.-aknai műveletek közt.
