Schmidt Sándor: Az esztergomi szénmedence bányászatának ismertetése (1932)
I. rész. Általános ismertetés
48 Az oligocén szén minősége és kinézése jó, fűtőértéke kb. 150 kalóriával alacsonyabb az eocén szénnél, mert a beágyazások, melyek fejtés közben nem válogathatok, egyrészt sötét színük, másrészt ama tulajdonságuknál fogva, hogy a talpra leesvén, apróra törnek össze, rondítják szenünket, valamivel növelvén annak hamutartalmát, ezért termelését 1930 év őszén be kellett szüntetnünk. A szünetelés 1931 augusztus végéig tartott, mikor a külföldi szén behozatala korlátozva lévén, darabosszén nyerése céljából újból fejteni kezdtük, s rövidesen sikerült termelését napi 45 —50 waggonra fokozni. A 31. sz. térkép mutatja be a Teréz-aknai eocén műveléseket, a 32. számú pedig ugyanitt az oligocén telep feltárását és műveléseit. Sikerült, mint a 31. sz. térképen látható, a II. mező feltárásával ca. 2’5 millió q eocén telepet feltárnunk az altáró szintje felett, igyekeztünk továbbá a régi Auguszta-aknai déli mező benthagyott szénpilléreit is újranyitni részben az „U-ereszkével“, részben a II. lejtaknával. A térképről leolvasható Teréz-aknai szénvagyon a + 75 m színt felett 3,600.000 q, ebből kifejtettek 3,354.189 q-t, tehát 93'2%-ot. Hogy most már a régi felhagyott mezőkből mennyi szénvagyon lesz megmenthető, a jövő fogja csak megmutatni, de mindenesetre el kell követnünk mindent, hogy e szénvagyon napvilágra kerülvén, legalább némileg pótolja azt a kárt, amit annak a rossz tömedékanyag miatt való feláldozása jelentett. E feladatunk keresztülviteléhez három utat választottunk; az egyik a mélyszínt feltárása. A 30. sz. térkép szerint az Auguszta-akna víztelenítése után annak teljesen összenőtt, beduzzadt rakodóját nem nyitottuk többé újra, hanem cementes homokkal kitöltve a még nyitva maradt üregeket, az aknát a régi + 43 m szintről a + 34 m szintig mélyítettük le, ahol a széntelepet elérve, készítettük el új rakodónkat, s azt a régi Auguszta-aknai déli mezőn át összekötöttük a Teréz-akna felől kihajtott +75 m szinttel. Ezután az Auguszta- akna + 34 alapfolyosójáról mélyítettük le az augusztai ereszkét az „U-mező- nek“ nevezett s a régi Auguszta-akna és Reimann-ereszkei rész között elhúzódó ca. 30 millió q-ra becsült szénterület határáig, megállapítva, hogy annak legmélyebb pontja — 20 m-re tehető. Auguszta-lejtaknát most már lemélyítettük e -—20 m szintig, s a Reimann- ereszkei mező alatt kívánjuk az előbb leírt ereszkével összekötni a fekü triász mészkövön keresztül. E munka lehetőségét úgy képzeltük biztosítani, hogy e harántvágat tengelyvonalában 100 m-kint egy-egy fúrólyukat mélyítettünk le, számítva arra, hogy az esetleg talált vízvezető kavernát becementáljuk, azonban e fúrólyukak ép mészkőbe jutottak s a keresztvágat is eddig 104 m hossz után a mészkőből vizet nem fakasztott. Miután e keresztvágat s az Auguszta-ereszke lyukasztása után elsősorban a régi Auguszta-akna aknapillérét óhajtjuk kifejteni, az egész bányamező részére új bejáró és légvezető útról kellett gondoskodni, mely célból a Csolnok község közvetlen közelébe helyezett II. sz. légaknát mélyítettük le s falaztuk ki. A légakna szája a +243 m-ben fekszik s +143m-nél éri el az altárót, hol rakodót s az üres és teli csillék részére az altáróból elágazó vágatokat építettünk ki. Az akna 169 m mélységben harántolja az oligocén telepet, hol későbbi szállítás céljából ablakot hagytunk, s végre 260 m után a —16\5 m-ben éri el az eocén telepben készült rakodót. E szintben összeköttetést keresünk az Auguszta-lejtakna felől kiindult alapfolyosóval, s biztosítjuk e mély bányarész könnyű megközelítését, szállítását, légvezetését. Az egész bánya vízemelését Auguszta-lejtakna alatt fogjuk koncentrálni. Miután a régi Auguszta-aknát az aknapillér lefejtésével betömedékelés után fel kell hagyni, az üzemvezetőség irodáit és műhelyeit (1931) a II. számú aknához helyeztük át, mel)ret a külszínen az Auguszta-kolóniáig már kiépített műúttal kötöttünk össze. A második utat a régi Auguszta-aknai pillérek kitermelésére az altáró szintjéről lemélyített II. lejtaknával biztosítottuk, mely a +75 m szintre hatolva,
