Schmidt Sándor: Az esztergomi szénmedence bányászatának ismertetése (1932)
I. rész. Általános ismertetés
42 Annavölgy ez idő alatt a 12. térkép tanúsága szerint Steinriegel-bánya- mezejének feltárását folytatta sikeresen, s 1 km hosszban találta meg a meredek oldalakkal határolt teknőszerű települést. Mivel pedig ez újabb feltárása közelebb feküdt s így olcsóbb termelést biztosított: 1906-ban, mikor Auguszta- akna a széntelepet elérte, felhagyta az egész csolnoki bányarészt és tűzgátak- kal lezárta. Ezt az időpontot kellene tehát most lerögzítenünk, hogy a feltárás s a lefejtett szénvagyonról valamelyes elfogadható képet nyerjünk, és igy fogalmat 29. a ábra. Auguszta-akna látképe. 29. b ábra. Auguszta-akna látképe. alkothassunk magunknak azokról a — vízkérdés szempontjából rendkívül értékes — szénmennyiségekről, melyek, mint a régiek fejtési vesztesége, esetleges újrairányításra érdemesek. Sajnos azonban sehogy sem sikerült ma már az annavölgyi termelést bányarészenként elkülöníteni, úgy, hogy csak 1915, illetve 1916 év lehet az az időpont, mikor az első számadást összeállíthatjuk Csolnok termeléséről. 1915-ben ugyanis Auguszta-akna régi bányamezőit a hadbavonult vájárlétszám miatt beszüntettük, 1916-ban pedig megszűnt a Steinriegel bányarész is, és Annavölgy termelése egyedül az akkor művelés alá vett Gete-hegyi bányarészre koncentrálódott. Ha tehát összeszámítjuk az 1915, illetve 1916 évig feltárt szénvagyont a Gete-hegyi bányarész, Auguszta-akna XV. ereszkei és a Reimann- ereszkei mező kivételével, akkor a következő számokat kapjuk:
