Schmidt Sándor: Az esztergomi szénmedence bányászatának ismertetése (1932)
IV. rész. A szénminőség javítása, szénnemesítés
194 Bányászatunk, mint láttuk, évről-évre mind mélyebb szintekre halói le, melyekben a kőzet, s Így a szén hőmérséke is mind nagyobb kellene legyen az általános természeti törvény következtében. Azonban, mint már a vízkérdésnél is említettük, bányáink kőzetének, szenének hőmérséke nem felel meg a geotermikus gradienssel számított hőmérsékletnek, hanem a nagyobb mélységekben annak alatta marad. A hőmérsék különbséget, vagyis szenünk lehűlését a feküben keringő karsztvíz okozza. A bányáinkban keringő levegő ezzel szemben a mélyebb, a fő légutaktól távolabb eső bányaterekben magasabb hőmérséklettel bír, s a munkahelyeken, a fejtésekben lefejtett avagy lerobbantott hidegebb szénnel érintkezve, pára- tartalmát rohamosan leadja, s természetesen az aprószén, mely nagyobb felülettel bír, aránylag több vizet vesz fel, mint a durva. Első méréseink bebizonyították már, hogy a fejtés előtt mért levegő páratartalma a fejtés után mért páratartalommal szemben annyival nagyobb, hogy a hiányzó vízmennyiség megfelel a 2% nedvesség emelkedésnek. Mértük a szén nedvesség tartalmát annak lefejtése előtt, vagyis ép állapotban 1 m mély fúrólyukban, s mértük 1 órával később a lerobbantás után a bányalevegőn való keverés után. A 2% nedvesség különbség itt is mutatkozott. E nedvesség szaporulat természetesen meg is szüntethető, mihelyt a bányalevegő hőmérsékletét a kőzet hőmérséke alá szorítjuk, vagyis biztosítjuk azt, hogy a levegő a szénnel érintkezve, a harmatpont alá ne kerülhessen, azonban az évszakok szerint változó hőmérsékekről lévén szó, méréseinket egy éven át kell folytassuk, mielőtt végleges intézkedéseinket megtesszük. Az előadottakban általában a szén minősége iránt támasztott követelményeknek kívánunk megfelelni, természetes azonban, hogy ezzel nem tettünk még eleget, mert a technika fejlődése, az igények állandó növekedése mindnyájunkban megérlelte azt a meggyőződést, hogy bányászatunk jövője a szén kémiai feldolgozásával, illetőleg a szén nemesítésével biztosítható csak. Köztudomású, hogy Németország lignittelepei, melyek fejtéseikkel rendkívül ölesé) termelést biztosítottak, a német birodalom szénellátásában gazdag kőszéntelepeik mellett szerephez nem jutottak és így már a múlt század közepén rávezették a német bányászokat a szén kémiai feldolgozásával való foglalkozásra. A németek törekvése az volt, hogy barna szeneiket alacsony hőmérsék mellett lepárolva, annak illő alkatrészeit értékesítsék. A barna szénből nyert gázbenzint, továbbá a paraffindús kátrányt értékesítve, már bizonyos rentabilitást értek el, melyet nem befolyásolt a lepárlás után visszamaradt ú. n. Grudenak értékesítési nehézsége sem. A háború előtt a németek e munkájáról keveset tudtunk, a mi szénpiacunk felvevő képessége a magyar szénbányászathoz viszonyítva korlátlan volt, s így a kérdéssel nem is foglalkoztunk. A háború alatt azonban a németek bámulatos energiával feküdtek barna szenük feldolgozására és óriási dimenziókban építették ki telepeiket. A törekvés, hogy a külföld olajától elzárva, a szükségletet belföldi termeléssel lehessen pótolni, minden áldozatot indokolt és ilyen áldozatkészségnek eredménye a Bergius- féle találmány is, és az ezzel összefüggő további sorozata a szén, illetve kátrány hidrogénezési eljárásoknak. A háború után látva e német lendületet, foglalkozni kezdtünk szenünknek hasonló feldolgozási lehetőségével és 1923-ban már kis lepárló berendezést állítottunk össze, hogy szenünknek ezirányú viselkedésével megismerkedhessünk. Az alapismeretek megszerzése után, illetőleg szenünk viselkedése iránt tájékozódva, kerestünk érintkezést a német barnaszenet feldolgozó telepek egyikével és itt közvetlen közelből figyelhettük meg azokat a nehézségeket, melyek a német barnaszén feldolgozásának útjába állottak és amelyek komolyan veszélyeztették a szén nemesítésre fordított rengeteg tőkét. A német barnaszén lepárlásával foglalkozó üzemek eleinte a kátrány paraffin tartalmának kinyerésére fektették a súlyt, azonban a termelt rendkívül sok paraffin annyira