Schmidt Sándor: Az esztergomi szénmedence bányászatának ismertetése (1932)

IV. rész. A szénminőség javítása, szénnemesítés

telítette a piacot, hogy annak ára lezuhant és így a barnaszénbányák kénytelenek voltak gázbenzinüket és kátrányukat értékesítendő az ezzel foglalkozó hidrogénező iparnak átadni további feldolgozás végett. S ha most ehhez számítjuk azt a nehézséget, hogy a szénből visszamaradt Grude nem volt értékesíthető, akkor elképzelhetjük a válságot, melybe az egész barnaszénlepárlás, az ú. n. Schwel-ipar jutott. A válság állandósult, s abban enyhítést vagy mélypontot csak az a körülmény jelentett, ahogy a hidrogénező ipar a kátrány árát megszabta: annak kereslete vagy az átvétel iránt támasztott nehézségei képezték a Schwel-ipar üzemének lehetőségeit, melyek a német földolaj megtalálása óta újabb nehézséggel állanak szemben, miután a kátrány és gázbenzin nagy kéntartalma és az anyag egyenetlensége miatt a hidrogénező ipar teljes erővel a földolaj feldolgozására vetette magát.

Amikor első kísérleteink megtétele után láttuk közvetlen közelből e nehézségeket, mindenképen az kellett legyen a törekvésünk, hogy szenünk feldolgozásánál a mi speciális magyar viszonyainkból induljunk ki, mert átültetni idegenből e feldolgozó telepeket a legnagyobb hiba volna, de a legnagyobb könnyelműség is volna a látottak után nagyobb tőkét lekötni egy ilyen berendezés megépítésére, mielőtt annak minden, a legapróbb részletekig menő kérdése teljesen felderítve és megoldva nincsen.

Az említett első kis telepünket tehát nagyobbítani igyekeztünk és 1926-ban kis kísérleti telepünket 50—60 q teljesítményű telepre építettük át. E kísérleti telep eredményei beigazolták azt, hogy szenünk lepárlás közben abszolúte nem duzzad, nem sül össze, a szemek eredeti formájukat megtartják úgy, hogy e tapasztalat szerint a lepárláshoz olyan kemence fog a legjobban megfelelni, amely minden mechanizmustól mentesen épül meg és a szén mozgatása önsúlyával történik. Schlattner Jenő gépész főmérnökünk tehát szenünk e tulajdonságát felhasználva, szerkesztette meg találmányát képező szabadalmazott kemencénket, mely amellett, hogy a célnak teljesen megfelel, elenyésző invesztíciót igényel, amely kérdés az említetteknél fogva elsősorban bír fontossággal.

További kísérleteink igazolták, hogy a nyert félkoksz ellentétben a német Grudeval és a magyar lignitek azonos termékével, szenünknek tényleg nemesebb formát és tulajdonságot ad. Öngyulladásra nem hajlamos, hőértékében a kokszolásnál nyert anyaggal azonos termék lesz, melynek további feldolgozása, vagyis tüzelésre alkalmas formába való változtatása nemcsak lényeges részét képezi a telep rentabilitásának, hanem már egymagában is képes az üzemköltséget viselni.

A szénből nyert egyéb termék, vagyis a gázból kinyert kátrány és benzinanyag feldolgozására nézve Széki János és Dr. Romwalter Alfréd főiskolai tanárok segítségét vettük igénybe és az általuk szabadalmazott módon a kátrányt szénmonoxid és vízgőzzel hidrogénezve, majd a félkokszot tojásbriketté alakítva, 1930-ban most már végleges formában 20 tonna napi teljesítményre építettük ki kísérleti telepünket és annak gyakorlati eredményei ma már teljesen feljogosítanak annak kijelentésére, hogy az út, melyet választottunk, helyes volt és berendezésünkkel megvetettük alapját annak a lehetőségnek, hogy eljárásunk számottevő iparággá fejlődhessék.

Brikettanyagunk az említett eljárással a félkoksznak saját kátrányunkkal való keverésével és préselésével készül, melyet az erre a célra szerkesztett kemencében újból lepárlásnak vetünk alá, úgy, hogy a brikett minden bitumenes anyag nélkül, füst és korommentesen égethető, tehát teljesen egyenértékű a kőszénből magasfokú lepárlással készült kokszanyaggal, amivel szemben még az az előnye van, hogy magasabb, főként hidrogén tartalmú illő alkatrészei folytán begyulladása könnyebb.

A brikettgyártáshoz elfogyasztjuk a gázból nyert magasabb forrpontú kátrányokat és a brikett újabb lepárlásánál azok hidrogénezve, könnyű olajjá változnak át, úgyhogy a nyert benzinanyag különös nehézségekkel nem járó raffmálás után a telep amortizálását és annak kamatait fedezni képes.

13*