Schmidt Sándor: Az esztergomi szénmedence bányászatának ismertetése (1932)
III. rész. Bányászatunk jövője
192 Tokodi Erzsébet-aknánk ma művelés alatt álló sashegyi szénvagyona, mint láttuk, ezenkívül 7 millió q, s a mélybányászattal megtámadni szándékolt terület felső 2 m-es padját művelve, 16 millió q mosást nem igénylő szénmennyiséghez jutunk. Meglévő aknáink feltárt szénvagyonát összeállítva, társulatunk jövőjét illetően teljesen megnyugtató eredményhez jutottunk, mikor kimutatjuk, hogy meglévő berendezéseinkkel mai termelésünk 25 évre van biztosítva és csak ez idő után kell gondolnunk csolnoki Chorin-mezőnk, kecskehegyi hatalmas szénterületünk, dorogi, tokodi és egyéb már megfúrt szénterületeinknek kiaknázására, illetve termelési programmunkba való bekapcsolására. E szénterületek már eddigi fúrásaink bizonysága szerint is olyan tekintélyes szénvagyont reprezentálnak, hogy az esztergomi szénmedence bányászata beláthatatlan időkig biztosítva van, igazolva Hantken Miksának álmait e szénmedence rendkívüli fontosságáról. A vízkérdésnél ismertettük, hogy ha csak a ma fejtés alatt álló szénterületeinket vesszük számításba, a következő 11 év termelését biztosítandó, Erzsébet-aknával együtt 330.000 m3 betonanyagot kell a művelés alatt álló terület karszttalanítására beiszapolnunk a fekü mészkő vizjárataiba, s kiszámítottuk, hogy ez esetben termelésünket q-kint 4 8 fdlér költség terhelné, mely teher elviselhető volna ugyan, azonban kimutattuk azt is, hogy e cemen- tálásnak már tulajdonképpen meg kellene lennie, mert hiszen, ha a fejtéssel egyidejűleg fog ez végrehajtatni, sohasem lehetünk biztosítva minden áldozat dacára sem újabb vízbetörésektől. Feladat volt tehát a jövő évtized termelésébe olyan szénterületeket bekapcsolni, melyek cementálást nem igényelvén, lehetővé teszik, hogy azt a többi helyen preventive végezzük el. Vegyük tehát e szempontból vizsgálat alá a régi pillérekkel, érintetlenül hagyott területekkel nagyobbított szénvagyonunkat, miképen alakul ezekkel együtt a költségeknek, illetve a munkának elosztása. Rendelkezésünkre áll az előbbiekben részletesen felsorolt 207,700.000 q feltárt szénvagyonból Annavölgyön 202 millió, Auguszta-aknában a 18 millió q oligocén szénen kívül 4'6 millió q a régi mezőben, 8 millió q a bentrekedt pillérekben, 1*4 millió q Teréz-mezőben, összesen tehát 52‘2 millió q olyan szén, mely a víznivó körül feküdvén, cementálást nem igényel, s így módunkban van e szén kitermelése alatt a cementálást előre elvégeznünk a mélyebb szintekben. Ez 52 2 millió q cementálást nem igénylő szénmennyiség másrészt az előbb számított 48 fillér q-kénti költséget az egész 25 évi szénvagyonra nézve 3 67 fillérre redukálja, s így a mutatkozó 12 filléres megtakarítást már jövő, 25 év utáni szénpilléreink vízmentesítési munkálataira fordíthatjuk. Amikor tehát előadott programmunk szerint mai berendezkedésünk 25 évre biztosítja termelésünket, látjuk annak a nagy fontosságát is, hogy e magasabban fekvő szénpilléreink mielőbb bekapcsoltassanak termelésünkbe, s hogy ez lehetővé váljék, a homokellátást kell mielőbb biztosítanunk egész területünkre. A homokvasút kiépítése tehát Annavölgyig egész elgondolásunknak kulcsa, nem részletkérdés, nem a néhány millió q szén értékesítésének problémája, hanem az egész vízmentesítési munka beosztásának és célszerű végrehajtásának szerves tartozéka.
