Schmidt Sándor: Az esztergomi szénmedence bányászatának ismertetése (1932)
III. rész. Bányászatunk jövője
184 támadható, homokanyaggal iszapolható, tehát semmi új beruházást nem igényel. Végül az oligocén telepben feltárt szénvagyonunk 18,000.000 q (32. számú térkép), mely szénnek minősége halmazállapotban jobb az eocén szénnél, mert darabosabb minőséget ad, fűtőértékben azonban valamivel gyengébb. Mihelyt azonban légszérek beépítése után módunkban lesz hamutartalmát leszállítani, semmi akadálya, hogy e telepünket az eocén fejtményekhez arányított nagyobb százalékban termelhessük. Auguszta-aknánknak szénvagyona tehát, mely meglévő berendezéseinkkel leművelhető, 43,900.000 q, melyből oligocén szén 41%, eocén szén 59%. Ha Auguszta-aknánknak évi 28 millió termelést irányzunk elő, úgy Annavölggyel együtt 21 évre van biztosítva. Feladatunk tehát még legalább 8 millió q szénnek bekapcsolása a termelési programmba, hogy Annavölggyel együtt a termelést 25 évre biztosítsuk. Lehetséges, hogy e szénvagyon az Auguszta-akna régi művelései között visszamaradt, s elővigyázatosan számított pillérekből kikerül, de miután jövő programmunkból törekszünk a lehetőség szerint minden bizonytalanságot kikapcsolni, a csolnoki bányászat leírásánál számított szénveszteségből kívánjuk e mennyiséget pótolni. A csolnoki területnek 1915., illetve 1916. évben számított szénkimutatása szerint a 3—5. pontok alatt 77 millió q-val szerepel az Annavölgyről feltárt szénvagyon, mely mennyiségből 30% szénveszteséget konstatáltunk, tehát kereken 23 millió q lenne a még meglévő szénvagyon. Miután e mennyiség egy része mint fejtési veszteség az egész területen elosztva volna csak felkereshető, s így gyakorlatilag értéket nem képvisel, redukáljuk e mennyiséget annak egyharmadára, s így 8 millió q-ra nyugodtan becsülhetjük a még kinyerhető szénvagyont, melyet nagyobb foltokban bányatüzek miatt elgátolva áldoztak fel. E terület megközelítését úgy tervezzük, hogy Auguszta-aknánk Teréz- mezejéből az említett mészkővágatot, melyet az altáró szintjében továbbítunk a régi Auguszta-aknai mező alatt, az Annavölgyről feltárt, s imént említett felső, középső és alsó bányarész alatt is kivájjuk és bekapcsolódunk az altáró annavölgyi szakaszába a régi Steinriegel bányamezei elágazásánál. Az altáró- nak ezt a szakaszát mészkőben kivágva, biztosítjuk egyúttal azt is, hogy a mai altárónak igen sok fenntartást igénylő és a villamos mozdonyszállításhoz teljesen átépítendő, rossz szakaszát az annavölgyi léggurítótól e Steinriegel elágazásig 1300 m hosszban kikapcsolhatjuk. Az altárónak a régi bányamezők alatt való tűzbiztos kiépítése biztosítja azt, mint már az augusztai szakasznál említettük, hogy a területet szakaszokra osztva, keressük fel harántokkal az egyes bentmaradt pilléreket, s a homokvasút meghosszabbításával biztosítjuk e műveletek ellátását jó tömedékanyaggal. Léggurítót az egyes szakaszokra természetesen csak ott, s akkor készítünk, mikor a felkeresett, s leművelhető pillér szénvagyona ezt indokolttá teszi. Mindent el kell követni azonban, hogy az ily mpdon felkeresendő szénmennyiség minél nagyobb legyen, mert hiszen csakis ez a terület az, mely hozzásegíthet minket a már ismertetett cementálási költségeknek hosszabb időre való elosztásához. Auguszta-akna és Annavölgy együttes szénvagyona tehát, mely számításunk szerint ily módon leművelhető, 71 '9 millió q, s így, ha az egész tanulmánynak semmi egyéb értéke nem volna, már egymagában véve e megnyugtató eredményért is érdemes volt átkutatni minden, a régi bányászatunkról még megmaradt feljegyzéseinket, mert mint látni fogjuk, közelebb hoz minket a megnyugváshoz, hogy vízmentesítési munkálataink nagy terheit normális üzemi eredményeink biztosításával el fogjuk viselhetni.
