Schmidt Sándor: Az esztergomi szénmedence bányászatának ismertetése (1932)
III. rész. Bányászatunk jövője
A kiszolgáló személyzet egyharmadának megtakarítására törekedvén, a szállítást egy műszak alatt kell lebonyolítani, s ha az ehhez szükséges több támadópont biztosítása a rossz iszapanyag miatt egyelőre lehetetlen, legalább nagy csilleparkkal kell biztosítani annak lehetőségét, hogy az egyik műszak termel és rakodik, míg a másik műszak alatt szállítják ki mindkettőnek termelését. Az aknák és lejtaknák rakodóin, az osztályozónál, s minden fontosabb gyűjtőhelyen a vasúti vágány úgy fektetendő, hogy a csillék önmaguktól gördüljenek rendeltetési helyükhöz, s így a sok emberi erő meg legyen takarítva. A termelés fejlesztéséhez munkáslakásra lévén szükség, a forradalmi idő alatt idetelepített salaktól szabadulni kell, de azonkívül megfelelő számú lakás építésével kell gondoskodni a többtermeléshez még szükséges vájárlétszámról. A mérnökség munkája nem elégítette ki szakértőket. A kerület részére elsősorban egy szintgyűrűs térkép készítendő, hogy minden tervezés könnyebb legyen, azonkívül kell egy, az egész kerületet összefoglaló egységes bányatérkép a részletes térképeken kívül. Minden vetődés, törésvonal pontosan felrajzolandó a művelésekkel együtt, hogy bármikor pontosan meg lehessen állapítani a bentmaradt pilléreket, ha víz alá kerül egy-egy bányamező. Az emberek változnak, elhalnak, _s tájékozatlanság marad vissza a még megtámadható szénterületek felől. Általában a bányatérképek az egyes szintek folyosóinak külön színezésével úgy készítendők el, hogy a szakértő azonnal felépíthesse azokból a bányászat képét. Miután a szénvagyonnak nagy része még a feltárási munkálatok megkezdése előtt részletesen felfúrandó, a mélyfúrások erősen forszirozandók. Az egyéni és az összteljesítmény fokozására alkalmas módok ismertetése után a termelés növelésére megfelelő rendszabályokat állítják össze szakértők. Szabály: lehetőleg kevés aknatelepet üzemben tartani, de azokat azután nagyobb termelésre kiépíteni. így Reimann-aknának 70, Auguszta-aknának 50, Annavölgynek 40, és Tömedék-aknának a Henrich-hegyi táróval együtt 40 vagon napi termelést vesznek alapul úgy, hogy a vázolt rendszabályok életbe léptetése után a kerület 200 vagon szenet volna képes naponta termelni. Természetesen ennek eléréséhez szükséges még Reimann-aknában a mélyszíntre egy új aknát mélyíteni, Auguszta-akna másik bányamezejét bekötni az altá- róba, hogy a kötélpálya üzeme megszüntethető legyen. Annavölgyre az altáró építendő ki, hogy a külszíni drága szállítás és manipuláció, a helyiérdekű vasútnak Dorogra való szállítási költségével együtt, meg legyen takarítható. Miután a termelés fokozásával a villamos központ áramtermelése is fokozandó, de főleg, mert a szivattyútelepek nagy teljesítménnyel építendők ki, s így az azok üzeméhez szükséges villamos erő biztosítandó, szakértők a centrále akkor volt 350 -f- 450 -f- 1050 -f- 2100 -j— 3800 Kw. egységei mellé még egy 3800 Kw. vagy annál nagyobb turbogenerátort kívánnak beépíteni, azonkívül a centráléban egy 15000 m3 turbokompresszort elhelyezni. Miután a kimutatott 218 millió q szénvagyonnak legnagyobb része csak fúrással van konstatálva, az évi 6 millió q termelés biztosításához a megfúrt szénvagyonnak sürgős feltárását látták szükségesnek, hogy az teljesen reálisnak legyen tekinthető, azonban a termelés biztosításának első feltétele az, hogy az ki is legyen termelhető, már pedig az csak jó tömedékanyaggal érhető el, tehát ha a löszanyag befuvatással sem használható fel, akkor minden erővel homokot kell a bányák iszapolásához hozni, s a homokkal való ellátást legalább 20 évre biztosítani. E megoldás nélkül az egész bányászat vissza fog fejlődni, addig semmiféle további tőkét befektetni nem szabad. A homokellátás az esztergomi határból, Sátorkő-pusztáról biztosítható a legközelebb, s annak szállítására szakértők kötélpálya építését ajánlják. Szakértők terjedelmes munkája után, mint már említettem, részleteiben is kidolgoztuk kerületünk 10 évi programmját, melynek eredményekép napi Schmidt: Az esztergomi szénmedence bányászatának ismertetése. 12
