Schmidt Sándor: Az esztergomi szénmedence bányászatának ismertetése (1932)
II. rész. Vízkérdés
kot mutatja, bizonyságául annak, hogy a főtelep lefejtése után a fekürétegek felduzzadtak és a fekütelepben keletkezett hasadék elégséges ok lett volna bármikor olyan víz vezetésére, amely a vízbetörés pontjától egészen távol ismeretlen helyen juthatott volna a fekütelep e hasadékába. A cementálásnak egyik érdekes eredménye, mint azt a kép mutatja, e hasadéknak tökéletes kitöltése, mely egészen 30 cm-ig vastagodott meg. Ha elgondoljuk, hogy a feküben keletkezeti e hatalmas rés többszáz m2 terjedelmű és így valamely vető mentén vizet kapva, telítődik nagynyomású vízzel, bármelyik kis zavargásnál olyan erővel tódulhat bányáinkba, hogy arra esetleg végzetes is lehet. A kép megfigyelésével még egy érdekes jelenséget tapasztalunk, hogy e hasadék újabb vetődést tüntet fel, mely valószínűleg a cementálás óta keletkezhetett és így azt igazolná, hogy bányászatunk tárgyát képező eocén széntelepünk még ma is élénk mozgásban van és a helyenként fellépő kibírhatatlan nyomás oka éppen egy ilyen vetődési folyamatnak a következménye, mely mozgásból eredő hegynyomásnak ellenállni semmiféle ácsolat nem képes. Pistorius és Ebeling 1920. évi szakvéleményükben a kérdést, hogy vágatainkat a fekümészkőbe helyezzük, annyira elsőrangú szükségletnek tartották, hogy a nagy szivattyútelepek kiépítése után e feküfolyosók elkészítését előírták. Arra már rámutattam, hogy nagy vízbetöréseink igazolták e terv megvalósításának lehetetlenségét. Egész bányászatunk tönkrement volna a kísérletbe, de legalább is a rengeteg víz emelésével üzemeink rentabilitását tettük volna lehetetlenné. Ma bizakodóbban nézhetünk e végcél felé, hogy az elvégzett cementálás után folyosóinkat a fekübe helyezzük át, azonban ez sem vihető oly egyszerűen keresztül, mert hiszen e folyosókra a feltárás és szállítás céljából lenne a bányamező élettartama alatt szükségünk, a fekümészkőbe behatolni viszont csak akkor lesz lehetséges, ha a cementálást elintéztük, befejeztük és meggyőződtünk arról, hogy a fekübe való hatolással újabb, még be nem cementált vízjáratokat nem nyitunk meg, mert a mészkőbe való behatolás még akkor is csak a legnagyobb elővigyázattal valósítható meg, sőt egyelőre csak úgy képzelhető el, ha módunkban van e mészkővágatot külön, e célra mélyített aknából előbb elkészíteni és csak ha sikerült, akkor belyukasztani bányáinkba. Ilyen lehetőség kínálkozott Auguszta-aknánk lejtaknájánál, ahol az „U“ mező felé haladva, a már lefejtett Reimann-ereszkei mezőnk alatt kell elmennünk. A 30. sz. rajzon pontozva mutatjuk be a lejtakna meghosszabbítását és a fekün keresztülhatoló folyosó nyomvonalát, melyet Auguszta-akna meglévő vágataiba csak akkor fogunk bekapcsolni, ha már annak elkészítését befejeztük és így az esetlegesen megnyitott ismeretlen forrás Auguszta-akna műveléseit nem veszélyezteti. Auguszta-lejtaknára ez összeköttetés létesítéséig nincs szükségünk, tehát módunk van arra is, hogy ha egy esetleges nagyobb vízbetörést provokálunk, annak elcementálását nyugodtan bevárhassuk. Eddig e mészkővágattal, mely a tenger színe alatt 20 m-ben halad, a fekümészkőbe érve, vizet nem kaptunk, 8 m-es előfúrással dolgozunk és a folyosó nyomvonalára 100 m-ként egy-egy fúrólyukat mélyítettünk a triász- mészkő megvizsgálása céljából, de azokkal semmiféle repedést vagy üreget nem találtunk. Tagadhatatlanul nagyfontosságú ez első kísérletünk, mert területünket annyira át- és átszelik a vetődések, hogy szállításunk lebonyolítása rendkívül megkönnyebbednék azzal, ha folyosóinkat tekintet nélkül e vetődésekre, a fekübe helyezhetnők. Egyelőre azonban, mint említettem, bár végcélnak tekintjük folyosóinknak a mészkőbe való áthelyezését, még hosszú tapasztalat és adatgyűjtés szükséges ahhoz, hogy ezt általánosságban megvalósíthassuk. Mindenesetre nagy segítségünkre lesz e kérdés eldöntésénél az a már bevezetett szabály, hogy minden szénkutató fúrásunkat a távolabb fekvő területeken is a ti’iaszmészkőbe 50 m-ig lemélyítjük, hogy egyrészt a fekü esetleges vízjáratait érzékelhessük és ha olyanokat kapunk, azokat már előre elce- mentálhassuk. Az ilyen fúrási adatokkal kiegészített térkép majdan segítségünkre lesz, mikor ez új szénterület bekapcsolásával a kérdés aktuálissá válik.
