Schmidt Sándor: Az esztergomi szénmedence bányászatának ismertetése (1932)
II. rész. Vízkérdés
161 Vizsgálgatva most már térképeinket, Auguszta-aknánál egy vonalban két ilyen dolinát találtam az 1909 évi vízbetörést okozó vető alatt, s a mostani vízbetörés között. Átérezve a kérdés rendkívüli horderejét, mindhárom dolinára 1—1 fúrólyukat telepítettünk, hogy a feltevés helyességéről meggyőződjünk. Reimann- akna „S“ mezejében lemélyített fúrólyukkal nem volt szerencsénk, azzal üreget nem sikerült kapnunk, azonban a fekümészkőben fúrva, 30 cm vastagságú olyan kavicsréteget találtunk, amelyet e ponttól kb. 150 m távolságban lévő 473. sz. fúrólyukba adagoltunk akkor, amidőn a fúrólyuk a bányával közvetlen Feimannaknaß'mezö vízbetörései és az azokra MepileU Fúrólyukak térképe. i i > összeköttetésben lévén, a cementes anyagnak a bányába való hatolását ezzel meg akartuk akadályozni és meg is akadályoztuk. E kavicsnak azonosságát a kőbányánkból odaszállított 5—20 mm szemnagyságú kaviccsal igazolja az akörülmény, hogy a véső anélkül, hogy kőre ütött volna, hatolt át egész könnyen e lazán elfekvő anyagon, s az öblítő víz csupa ilyen szemnagyságú kavicsot hordott ki. A másik két fúrólyuk Auguszta-aknánk területén üreget kapott, melyek közül az egyik 491. sz. 7750 m3 anyagot fogadott be és eközben az Áuguszta- aknai 35 m3-es vízhozzáfolyást 1‘5 m3-re csökkentette, a másik fúrólyuk 790 m3-t adott be a feltételezett és immár megtalált karsztpatakba.* A dolina képződésre vonatkozó feltevésünk helyessége ily módon valószínűnek látszik és az elmondottak után nem kell külön hangsúlyozni azt a rendkívüli fontosságot, melyet e felfedezésnek tulajdonítunk, mert az egész * A 366. oldal táblázatából látható, hogy az 507. sz. fúrólyukkal sikerült az egész vizet elzárni. Schmidt: Az esztergomi szénmedence bányászatának ismertetése. 11
