Schmidt Sándor: Az esztergomi szénmedence bányászatának ismertetése (1932)
II. rész. Vízkérdés
119 tást 1901 október 19.-én fel nem hagyták. A feljegyzés szerint addig összesen 99.166 m3 vizet szivattyúztak ki, s mintán az apadás már állandó volt, jogosan feltehető, hogy az tovább is tartott volna. 1440 literrel számítva ki a vízbetörés helyén a hozzáfolyást, látjuk, hogy az a +44 m szinten 2'7 m3-t eredményez, vagyis közeláll a feljegyzések szerinti 3120 m3 mennyiséghez. Ha Q m3 = a +104 m szinten hozzáfolyó vízmennyiség, qm3 = a barlangot tápláló hasadékok keresztszelvénye, h = 126—104 = 22 m a nyomómagasság, Gm3 = a +44 m szinten hozzáfolyó víz, Hm = az utóbbi szinten a vízoszlop magassága, g = a szabadon eső test gyorsulása = 9 81 m, akkor Q = q- v, v = V2. g. h. q = — — 0.067 m2 1 v ______ G m8 = q . v = 0.067 \ 2. g. H. = 2-7 m3 Tehát ha az apadást nem vesszük figyelembe, akkor is oly vízmennyiséggel állunk szemben, mely a mai viszonyok mellett nem képez rendkívüli nehézséget, melyért akkora szénkincset feláldozni kellene, már azért sem, mivel a későbbiek szerint éppen ennek az aknának lecsapolása volna hivatva megcáfolni az eddigi maradi feltevéseket. 8. Az ebszőnyi szállító akna vízbetörése 1903. évben. Az akna gárdja 1241 m tenger feletti magasságban fekszik, tehát majdnem a kritikus víznívóban, s így minden méter, mellyel mélyebbre mentek, emelte a bánya vizveszélyét. Miután azonban az e nívó felett lévő szenet már lefejtették, kénytelenek voltak mélyebb pontra hatolva a telep mélyebb részét is feltárni, de eleve ügyeltek arra, hogy a fekü mészkövet ne érintsék. Az akna 95'7 m mély, annak III. szintjét 90 m, vagyis + 33'4 m-ben telepítették, s ezen a szinten történt 1903 április 5.-én a vízbetörés. Az aknából (a 96. sz. térképen bemutatva) harántvágatot készítettek a telepig, mely itt három pádból áll, s a fekü triaszmészkőtől 1—2 m fehéresszürke agyagréteg választotta el. A harántvágatból indult alapköziét a széntelep fedü padjából készítették, s minden 6 m-ben 45°-kal lefelé 6 m-t, a munkahelyen pedig 10 m-t előfúrtak, egy-egy m kihajtás után az előfúrást pótolva. Ez alapköziének az volt a célja, hogy a 80 m-rel mélyebben fekvő annavölgyi széntelepet tárja fel egy lejtős aknával. A közle 60 m-re haladt előre, mikor munkáshiány miatt március hóban szüneteltették. A közle mindaddig egészen száraz volt. Április hó 5.-én a közle végén hirtelen víz tört be, dacára a 10 m előfú- rásnak, mely ilyképen semmit sem használt. Igyekeztek trágyával, kövekkel elzárni a munkahelyet, s miután a vízzel jött nehéz gázok miatt az nem sikerült, a keresztvágatban kezdtek gátat készíteni, de a víz oly gyorsan szaporodott, hogy nem lehetett gondolni semmiféle további kísérletre. A rendelkezésre állott 2 m3 teljesíményű Weise-Monski- szivattyú mellé gyorsan egy 1 m3 Wort- hington-szivattyút szereltek, a szállító géppel, annak kötelére akasztott bödönökkel is húztak vizet, de az mindennek dacára óránként 20 cm-rel emelkedett, s mihelyt az alapközle megtelt, gyorsan emelkedett 96. ábra.
