Schmidt Sándor: Az esztergomi szénmedence bányászatának ismertetése (1932)
I. rész. Általános ismertetés
101 m volt, 12 q-val számítva a szén m3-t, e mennyiség 480.000 q volt, tehát a termelés 1884—1901-ig így számítva 780.000 q. Szarkás összes termelése tehát 4,201.283 q. Fejtésmód: kétféle, aszerint, amint a felső és középső padban lévő agyagbeágyazás vastagabb, vagy vékonyabb. Ahol vastagabb, ott először a felső padot művelték le, majd a két alsót együtt, ahol pedig vékonyabb kifejlődésben volt meg, ott először a 2 alsó padot együtt, majd külön a felsőt. Dőlésmenti pászta- fejtéssel dolgoztak, melynek szélessége 38—4 5 m, hossza 20—25 méter volt. A naponkénti termelés mennyiségére mindössze két adatunk van: 1893 június 26-án, mint hatósági szakértő, Gianone Virgil pécsi bányamérnök járt Szarkáson, ki azt jelentésében 600 q-nak mondja; 1894 márciusban pedig az 180—300 q volt. 1894 februárban a szén eladási ára ab bánya aknaszén 45 krajcár, darabos 60 krajcár, ugyanakkor a vájár bére 40- 74 krajcár. Az elszállítás a táti rakodóra történt tengelyen, melynek távolsága 4'01 km, s 1 q szén fuvarozási költsége 5 krajcár volt. 7. Mogyorósbánya. A 83. sz. térképen feltüntetett mogyorósi szén telepeket 1828-ban kezdték művelni. 1840-ben Miesbach Alajos vette bérbe, kitől 1860-ban Dräsche Henrik vette át. A Dräsche által 1869-ben alapított Kőszénbánya és Téglagyár Társulat Pesten részvénytársaság 1874-ben a bányászkodást itt beszüntette. Mogyorós község területe alatt a szén tulajdonjoga a Magyar Kath. Vallásalapé. A kihajtott aknák közül a következők adatait ismerjük: Szállító-akna II. mélysége 45 m n n III. ff 28 „ » 55 IV. 55 62 „ Heinrich „ I. 55 40 „ n » II. 55 18 „ Magdalena-akna „ 25 „ Caroli n w 21 „ Alois 55 55 34 „ Légakna II. 55 15 „ Jozefi-akna „ 24 „ Laurenz „ 55 26 „ Kutató „ 55 „ Bányamértékek közül: a József, Ferenc és Rezső adományozási éve 1862, ami arra enged következtetni, hogy a bányászkodás először ezen a területen folyt, 1875-ben adományozták a Gyula és Géza, míg 1891-ben a Kálmán-nevű bányatelkeket. Mellékelt 86. sz. telepszelvényeink a József- és Ferenc-bányatelekből valók. Ferenc-bányatelekben a telep csapása 21h, a dőlés nyugati, 10°. Az 1828 —1874-ig kitermelt szénmennyiséget Tschebull bányafelügyelő adataiból nyerjük, de a régi térképeken feltüntetett, lefejtett területekből is ugyanazt számíthatjuk ki. Tschebull szerint: 1828-1859-ig a termelés 3,718.000 q 1860-1874■ig 55 1,103.777 „ Összesen : 4,821.777 q térképen 1-el jelölt terület nagysága 7.850 2-el „ 74.780 3-al „ 139.694 55 4-el 55 „ 9.360 231.684 m2
