Schmidt Sándor: Az esztergomi szénmedence bányászatának ismertetése (1932)
I. rész. Általános ismertetés
102 Az átlagos telepvastagságot F67 m-nek vehetjük, úgy a kitermelt szénmennyiség kereken szintén 4,800.000 q volna. Feltűnő, hogy az aknák oly közel vannak egymáshoz. Erre Dräsche Henrik az 1862-ben adományozott Rezső bányatelek bejárása alkalmával azt a magyarázatot adja, hogy azért telepítik oly közel egymáshoz az aknákat, hogy kevesebb fenntartásuk legyen, miután a vágatokban igen nagy a nyomás. A mogyorósi bányászatot, mely a beszüntetés alkalmával a szarkáspusz- tai bányákkal együtt egy vállalat tulajdonában volt, valószínűleg azért szüntették be előbb, mert, mint a telepszelvényekből is látjuk, az oligocén telep gyengébb kifejlődésű, mint a szarkáspusztai, másrészt a szén elszállítása Szarkáspusztáról sokkal könnyebb volt, mint Mogyorósról. Úgy a mogyorósi, mint a szarkáspusztai bányákban termelt szenet 1840-ig szekereken szállították nagyobbrészt Budapestre. 1840-től pedig a dunai gőzhajózás megindultával nyáron a táti szénrakodóról hajón, míg télen továbbra is szekereken. A gőzhajózás megindultával némi föllendülés volt tapasztalható a bányászatban, miután a hajózás szénszükségletét nagyobbrészt ezek a bányák fedezték. Nagyon megérezték bányáink — mint már említettük — a pécsi és a salgótarjáni bányák versenyét, mikor pedig végre 1894-ben kiépült Budapestre a vasút, a szén vagyon már oly kicsi volt, hogy a vasúti szállításba bekapcsolódni már nem volt érdemes. Az 1898. év óta a szénterületet az Esztergom-Szászvári Kőszénbánya R. T. bérli, s 1906-ban a Kálmán, Géza és Gyula bányatelkeken több fúrást, 1907-ben egy 55 m mély kutató aknát mélyítettünk le, melyből 50 m-re az oligocén telepet csapásban is feltártuk, 1400 q szenet termelve. A mogyorósi bányászatot így újból életre akartuk kelteni, a termelt szenet drótkötélpályával Ebszőny állomásra szállítani, azonban a fúrások az eocén szenet nem tárták fel megfelelő minőségben és így ez a terv nem valósult meg. A bányák leírása után az alábbi táblázatban mutatjuk be a Salgó-Tarjáni Kőszénbánya R.-T. birtokában lévő Esztergom megyei szénterület összes termelését.
