Récsei Vikor: Az esztergomi Szent Lőrincz-templom maradványai (1893)
II. Régészeti rész - c) Az ásatás eredménye
35 Az ingó épületmaradványokat és érez tárgyak at az esztergomi k. fögymn. régiségtárába helyeztem el. A templom feltárt alapfalain az orsz. műemlékek bizottságának felszólítására Szilágyi Ferencz fővárosi mérnök és a Széchényi-tér munkálatainak vezetője eszközölt pontos felméréseket. Kívánság szerint minél több diagonal-móretet tett és az ö felvételének hű reproduktióját Schedl Arnulf fögymn. rajztanár másolata után mutatjuk be. (VII. Tábla.) Szilágyi Ferencz mérnök véleményét alább egész terjedelmében közöljük. Az előzékeny polgármester azon óhajomnak is helyt adott, hogy a templom egész alaprajza a falak mentén a Széchenyi-tér utczatalaján megkülönböztető szinti kövekkel fel legyen tüntetve; valamint azt is kilátásba helyezte, hogy egy emléktábla jelölje meg az eltemetett templom helyét. c) Az ásatás eredménye. A mi most már sz. Lörincz-templomunknak korát illeti, erre nézve az a véleményem, hogy első alakjában román volt. Ezt mutatja a talált régibb félkörivü szentély. És pedig nagyon primitiv román; mint a talált kerek oszloptalapzat és a falak kövei tanusitják. Alighanem első Árpádházi királyainkra vezethető vissza. Első adatunk 1202-ből való; de ekkor már régebben létezhetett. Ezt lerombolták 1242-ben a tatárok, midőn a gyenge kerítéséi «vi- cus latinorum»-ot — mint Rogerius Írja — faltörő kos nélkül, könnyű szerrel feldúlták. A tatárok eltakarodása után, midőn a megrémült lakosok lassan- lassan visszatérhettek és anyagi erejüket összeszedték, építhették az olasz emberek a XIV. század közepe felé azt a szabálytalan, sokszögű záródással biró csúcsíves Ízlésű szentélyt a régi román helyére. A föhajő szép záró-kövének jellege is ezen időre vall. A többi részt, föképen az újabb széles mellékhajót, mint proliIjei mutatják, már a XV. században ékesebben építették. Ezt a szép csúcsíves alakját az 1543-ki ostrommal a török egyszer s mindenkorra szétdúlta s elégette. Ezen tűzvésznek nyomait mindenfelé megtaláltam a törmelék között: szenet, egész réteg égetett földet, hamut és olvasztott fémrögöket. Még az előbb lelt gyertyatartón és esengetyün is ily olvadás nyomait láthatjuk. Esztergom városának sorsa a török uralom korszakában röviden ebben foglalható össze, 1543-ban elfoglalja I. Szulejman és török kézen
