Récsei Vikor: Az esztergomi Szent Lőrincz-templom maradványai (1893)

II. Régészeti rész - c) Az ásatás eredménye

marad fél századnál tovább, azaz 52 évig; mert 1595-ben visszaveszi a keresztény sereg, miután az előző 1594. évben sikertelenül vívta. Be csak rövid 10 esztendeig marad a mienk; mert az 1604. évi eredménytelen ostrom után 1605-ben ismét török kézre jut, hogy azután csak újabb 78 évig tartó bitorlás után 1683-ban szabaduljon fel véglegesen. Tehát tiz évi megszakítással a török épen 130 esztendeig lakta Esztergomot.

Ezen hosszú időn át túrhatott-fűrhatott itt a török. És a mit a pogány még el nem vitt volna, azt azután vak Bottyán idején a felkelő seregek hordhatták el mindaddig, mig békésebb időben az uj Ráczváros úgy be nem lett építve, amint azt XVII. és XVIII. századbeli említettem rézmetszetek fel tüntetik.

Nem is lehet csodálni, hogy az a szép záró-kő a helyszínétől a harmadik házig czipeltetett el. Kell még a szomszédos házakba sok mindenféle kőemléknek beépítve lennie.

Kutatásomnak két föeredményét tehát következőkben foglalom össze.

1. Esztergomban egy régi román templom helyén egy oly csúcsívesnek alapfalait, díszítményeit és szerelvényeit találtam meg, melynek építkezése Mátyás királyunk idejéhez közel áll.

Ha azt a kérdést vetjük fel, kik voltak a nem kevésbé ékes és gazdag (részben márványból megépített) műemlék mesterei: azt válaszolhatjuk, hogy azokat a hely színén, hol a régi román templom állott, a «vicus Iatinorum»-ban, az olasz hospesek személyében kell keresnünk.

Mily nagy fontosságot kell tulajdonítanunk hazánkban az olasz lakók művészi alkotásainak, arról meggyőzően szólott I)r. Hampel József esztergomi felolvasásában1) és az «orsz. régész, társulat» 1893. évi márcz. 28. választ, gyűlésén.

Tudván Róbert Károly olasz összeköttetéseit, később Mátyás király olasz művészet-kedvelését, talán elég indokolt azon föltevésünk, hogy az esztergomi városrész olasz lakói az Olaszországból jött szerzetesek vezetése mellett remekeltek itt. Mátyás király nem csupán a renaissanceot pártfogolta; hisz tudjuk, hogy a kassai dóm építéséhez is jelentékenyen hozzájárult.

2. Esztergom régi helyrajzához az oklevelek alapján egy újabb fixpontot állapíthattunk meg, mely az ugyanegy időben feltárt Árpádkori Ákos- palotával együtt megsegít bennünket arra, hogy régi esztergomi képünknek többi jelentékeny pontját is napvilágra juttathassuk.

Tanulságos volna még a templom föhajója, föbejárója, és tornyai alapfalainak felkutatása az Iparbank udvarán. Ennek kieszközlése volna a tervbe vett «esztergomi régészeti és történelmi társulatidnak egyik feladata.

36

*) L. «Esztergom és Vidéke» 1892. évi nov. 12. sz.