Prokopp Gyula: Adatok Hesz János Mihály (1768-1833?) festészetéhez (1981)
Hesznek e levéltárban őrzött levelei között a legkésőbbi 1830. október 18-án kelt. Megköszöni a Szent Anna-kép honoráriuma fejében küldött másodszori 400 forintot (összesen 800 forintot kapott) és kívánja, hogy a kerektemplom építése mielőbb szerencsésen befejeződjék. Ismételten megköszöni, hogy alkalma nyílott magát az olajfestés terén hazájában híressé tenni (in der öhlma- lerey mich in meinem Vaterlande auszuzeichnen), és egyúttal arra kéri Rudnayt, tegye lehetővé, hogy a freskófestésben is bemutathassa művészetét, (auch in der Fresco-Malerey meine Kentnisse an Tag zu legen). Itt emlékezik meg a Kracker és Maulbertsch mellett töltött tanulóéveiről. Németországban — folytatja — már kihalt ez a szép mesterség. Szeretné, ha ő, mint utolsó ág (als der letzte Zweig) átplántálhatná azt hazájába. Rudnay — úgy látszik — Esztergomon kívül vette kézhez ezt a levelet. A levélre ugyanis ezt az utasítást írta: Közölni kell az építésszel (t. i. Packh Jánossal) és ezért hazaérkezés után újból bemutatandó (Communica- bitur erűn reditu cum architecto, quo fine domi reprodu- cetur). Ez világos utalás arra, hogy Rudnay nem idegenkedett Hesz kérésének teljesítésétől. Rudnaynak Packh- kal folytatott megbeszéléséről nincsen adatunk. Csupán azt tudjuk, hogy 1831. márciusában Rudnay szerződést kötött a Rómában élő Spiro Edével a székesegyháznak freskókkal való díszítéséről. Rudnay halála után azonban a kamara felbontotta ezt a szerződést. [30] Egy 1832. évi leltárai] szerint a nagy kép továbbra is a palota könyvtárában várta, hogy rendeltetési helyére jusson. A Rudnay halálával félbeszakadt építkezésnek a folytatása azonban csak akkor vált lehetővé, amikor az 1838. decemberében érsekké kinevezett Kopácsy József átvette az egyházmegye kormányzását. Nem sokkal ezután Packh János meghalt és az építkezés vezetése Hild József kezébe került. Hild több lényeges változtatást tett Packh tervén, egyebek között a szentély kialakítását is megváltoztatta, Hesz képe számára nem volt többé hely a szentélyben. A képet összegöngyölték és raktárba tették. Itt érte az a sors, hogy a felső részét feldarabolták és más célra használták fel. [32] Az 1920-as években Lépőid Antal kanonok a megmaradt alsó részt keretre hú- zatta, restauráltatta és a székesegyház belső sekrestyéjének falán helyezte el. Itt van mindmáig. Hogy a képnek elveszett felső részét is megismerhessük, kutatást kezdtünk a két ,.modell” után. A Király püspöknek elküldött kisebb képnek nem sikerült nyomára akadni, az aranyos keretbe foglalt nagyobb képről azonban megtudtuk, hogy az a balatonfüredi plébániára került. Merete 2x1 méter, szignálása: M. Hesz — 1825. Kiderült, hogy ez a kép Vaszary Kolos érsek balatonfüredi villájának falát díszítette, mikor pedig halála (1915) után a villa berendezése eladásra került, Kozma István templomatya megvásárolta és a balatonfüredi plébániának ajándékozta a képet. [33] Valószínű, hogy ez a kép közel egy évszázadon át, mindaddig a pozsonyi prímási palotában maradt, amíg Vaszary érsek el nem adta a palotát Pozsony városának, a palota kiürítésekor pedig Balatonfüredre vitette azt. Hesz főművének teljes kompozícióját csak a Balaton- füreden levő képről ismerjük. Magasba nyúló, csúcsíves boltozató kápolna oltára előtt történik a keresztelés szertartása. A tarka keleti szőnyeggel borított kétlépcsős dobogón látjuk a négy főszereplőt: a kékbe öltözött, térdelő Istvánt, vállán hermelingalléros piros palásttal, a szertartást végző Adalbert püspököt aranyhímzésű palástban és süvegben, és a km: keresztapát, a ^páncélt és aranyos palástot viselő, ifjú Ottó császárt fejen koronával, kezében jogarral, valamint az idős Teodatust arany- sújtásos, világoskék dolmányban, vállán zöldeskék mentével. István a füzérdíszítésű, empire fémmedence fölé hajol, Adalbert püspök ezüst kancsóból önti fejére a keresztvizet, a két keresztapa jobbjával érinti István vállát. Az oltárból csak a feszület és a gyertyák látszanak. Az oltárlépcsőtől balra állanak a püspöknek segédkező, aranyhímzésű dalmatikába, illetőleg fehér karingbe öltözött papok. Jobboldalt, sötétpiros lepellel takart imazsámoly mögött állnak a szülők, a kék dolmányt és hermelinbélésű, arany palástot viselő Géza és a fehérruhás, 4. Hesz János Mihály: Az Agárd-pusztai Szent Anna- kápolna oltárképe, 1815. fehérfátyolos Sarolta. Mögöttük három férfi áll. Kettőnek csak a feje látszik, a harmadiknak piros mentéje van. Baloldalt széles, mérművel díszített ablak töri át a kápolna falát, fénnyel árasztva el az egész belső teret. Az ablakkal szemben oratórium nyílik, melyben egy térdelő házaspár mögött két férfi áll. A kápolna hátsó falán, az oltár fölött, gotizáló keretbe foglalt, reneszánsz-jel- jegű Madonna-kep van. A képet két vértanú-szentnek, Istvánnak és Lőrincnek szobrai veszik körül, gótikus baldachin alatt, konzolon állva. A kép színei élénkek, a kidolgozás aprólékosan részletező, a szereplők portré- szerűek. Hesz János Mihálynak az esztergomi főszékesegyház főoltára számára festett képe — mai, csonka állapotában is — a korai romantikus festészet jelentős alkotása. Prokopp Gyula JEGYZETÜK 1 Nyolc hónappal később Ferenczy István írt Rudnayhoz hasonló tartalmú levelet. — Lásd a szerzőtől: Ferenczy István terve az esztergomi bazilika előcsarnokának szobraihoz. — Művészettörténeti Értesítő, 1974. 2 P. L. — Acta Card. Rudnay — P. E. no. 32/204. — Az első levélből megtudjuk Hesz lakáscímét: Wien, Mariahilf, in der kleinen Kirchen Gasse, in Jägerischen Hause, no. 24—25. III. Stock, no. 21. 3 Wurzbach: Biographisches Lexikon, Wien, 1862. VIII. kötet, 424. old. — Thieme— Becker: Allgemeine Lexikon der bildenden Künstler, Wien, 1936. XVI. kötet, 598. old. — Zddor— Genthon: Művészeti Lexikon, II. kötet, 377. old. — Dercsényi—Voit: Heves megye Művészeti Topográfiája, I. kötet, 252. old. — Fleischer: Magyarok a bécsi Képzőművészeti Akadémián, Bp. 1935., 51. old. — Garas: Magyarországi festészet a 18. században, Bp. 1955, 223. old. — A Magyarországi Művészet Története — Magyar Művészet 1800 — 1945., Bp. 1958, 77. old. 4 Az egri főplébánia keresztelési anyakönyve szerint a Mihály és Péter nevet kapta, az utóbbi nevet nyilván a keresztapa, Smit Péter neve után. A Péter nevet azonban nem használta, rendszerint csak Mihálynak, vagy az atyja nevére való utalással János Mihálynak nevezte magát. 5 ,,. . . da ich dieselbe (t. i. a freskófestést) in meinen Lehrjahren unter den berühmten Fresco Malern Kracker und Maulbertsch aus 204
