Prokopp Gyula: Adatok Hesz János Mihály (1768-1833?) festészetéhez (1981)

dem Grund gelernt, und in mehreren Kirchen Ungarns ausgeübt habe.”

6 Hubert Maurer (1738 — 1818.) a Bonn melletti Uengsdorfban született, 1762-től a bécsi Akadémián, majd Rómában tanult. Itt kapcsolatba került Anton Rafael Mengs-sel. 1785-től haláláig a bécsi Akadémián a történelmi festészet tanára volt. Néhány oltárképe Magyarországra került. — Thieme — Becker: XXIV. kötet 279. old.

7 Az 1826. szept. 28-i levele szerint mellbaja (Brustdefect) miatt kérte nyugdíjazását. Örül, hogy ezentúl a nagy oltárképen dolgozhat a nap legszebb óráiban is, amelyeket addig az akadémiai oktatásra kellett fordítania. Nyugdíját a korábbi fizetésének 2/3 részében, vagyis évi 600 forintban állapították meg.

8 Ernst Lajos: Hesz János Mihály tervezete 1820-ban a magyar képzőművészeti akadémia felállítása iránt. — Bp. 1898.

9 Iyásd az előző jegyzetben említett művét.

10 A 3. jegyzetben felsoroltakon kívül még a következőket említjük meg: Tudományos Gyűjtemény, 1818. IV. 140. old. és XII. 113. old. — Századok, 1874. 85. old. — Pataky Dénes: A magyar rézmetszés története, Bp. 1951. 140. old. — Csatkai: Sopron és környéke műemlékei, II. kiadás, 1956, 537, 562, 578, és 598. old.

11 Iyásd a szerzőtől: Kiihnel Pál építész — Művészettörténeti Értesítő, 1972.

12 P. Iy. — Acta Card. Rudnay — D. E. no. 31/309.

13 E képekről nincs közelebbi adatunk.

14 1 bécsi láb 0.316 méterrel egyenlő. A kép mérete tehát 442 x 858 centiméter lett volna.

15 P. Iy. — Az esztergomi bazilika építési irodája (Bauamt) Dispositions-Protocoll-jának 1824. febr 19-i 2/4. tétele. — Az építési iroda 1832. évi leltárában még szerepel: ,,Model einer Webmaschien von Holz und Messing Bestandteilen.”

16 Egyik levelében arról ad hírt Hesz, hogy a Wiener Zeitung 1824. augusztus 2-i száma — a Pressburger Zeitung július 22-i számára hivatkozva — megemlékezik Szelovszkiról, aki ezt a nagy vásznat (grosse, noch nie erzeugte Eeinwand) készíti. Hesz még hozzáfűzi: gondoskodni fog, hogy a Tudományos Gyűjtemény is hírt adjon Szelovszkiról.

17 Iyásd a szerzőtől: Packh János — Művészettörténeti Értesítő — 1974.

18 P. Iy. — Acta Card. Rudnay — P. E. no. 32.)

19 Anton Petter (1781 — 1858) történeti festő. A bécsi akadémián, majd Rómában tanult, 1823-tól 1829-ig a bécsi akadémia tanára,

1851-ig pedig igazgatója. — Thieme—Becker: XXVI. kötet, 507. old.

20 Peter Krafft (1780 — 1856) Párizsban és Rómában tanult majd Bécsben telepedett le. Nagyméretű történelmi képeivel vált ismertté. — Thieme — Becker: XXI. kötet 401. old.

21 P. Iy. — Aedilia. — A főszékesegyház építésére vonatkozó iratok.

22 A szerződés „ausgearbeitete Formulare”-nak, a levelezés pedig ,,Model”-nek nevezi ezt a két képet.

23 A kisebb képet Király püspök kapta meg még az 1825. július 17-én bekövetkezett halála előtt.

24 Erről a képről sincs közelebbi adatunk.

25 A székesegyház kereszthajójának két oltárképéről többé nem esik szó.

26 A restaurálást Schrott András végezte. Ennek során gyantával (Harzmassa) vonta be a kép hátsó oldalát. — P. Iy. — Excerpte aus den Amtsbüchem des Graner Basilica-Bauamtes 1822 — 1831. — G/166. tétel.

27 ,,Az oltár feletti félkörös fülkében Hesz Mihály Szentháromságot ábrázoló szép festménye van, amely azonban a rossz megvilágítás miatt ezidőszerint láthatatlan.” — olvassuk Homor — Leopold: Esztergomi kalauz, 65. oldalán. (Megjelent év nélkül, de a szövegből kitünően 1925. után.)

28 A kép mérete: 3 x 1.84 méter. A szignálás: Mich. Hesz Agr. pinxit Vienna 1829. — Iyásd: Számord Ignác: Az esztergomi szt. Anna templom. — Esztergom, 1901.

29 Kazinczy Ferenc utazásai — új lenyomás, Pest, Ráth Mór, 1873, 51. old. (A szövegben említett templom az egykori esztergom- vízivárosi ferences zárda temploma. II. József megszüntette ezt a kolostort; azóta többféle célra használták, 1850 óta azonban újból templom.

30 Iyásd a szerzőtől: Spiro Ede esztergomi kapcsolatai. (Művészettörténeti Értesítő —1980. 2. szám)

31 ,,In der Primatial-Bibliothek: ... 5. Neues grosses Hoch- Altar-Blatt ohne Rahm, die Taufhandlung des heiligen und ersten Königs von Ungarn vorstellend.” — P. Iy. — A bazilika építési iratai. 1831.

32 Edvi Illés Gyula: Az esztergomi főszékesegyház. — Bp. 1929. Különnyomat. — 14. old.

33 Gubicza Antal balatonfüredi plébános levélbeli közlése.

205