Prokopp Gyula: Schroth András szobrász (1983)
iS. Dombormű a pannonhalmi apátság könyvtárának homlokzati timpanonján Kühuel-féle bazilikaterv van kiterítve, mérete 42x34 cm, nincs keltezve, sem szignálva. A másik kép állva, áldó mozdulattal mutatja be Rudnayt, a liáttérban az épülőiéiben levő bazilikával. 1829-ben készült, mérete 143 X 95 cm, szignált. Schrotlmak Esztergom számára készített utolsó műve a Szí. Tamás-hegyi kálváriának a. két latort ábrázoló feszületé. A barokk szoborcsoportozat eredetileg a várhegyen állott és csak három alakból (Jézus, Mária, Magdolna) állott. A várhegy talajának lesüllyesztése alkalmával a Szt. Tamás hegyre vitték át a kálváriát. 1838-ban Jordánszky Elek kanonok a két lator szobrával egészittette ki a csoportozatot. Schrotlmak a két szoborhoz készített vázlata szintén a Keresztény Múzeum gyűjteményében van (12. kép). Schrotlmak Pannonhalma számára készített művei közül leginkább az 1828— 1832 években épült toronynak 91/2 méter hosszú és 2 méter magas, 73 mázsa ólom és 2 mázsa ón keverékéből öntött domborművé volt nevezetes (13. kép), amelynek összes költsége 275S forintot tett ki, amely összegből 1400 forint volt Schrotlitiszteletdija, de ezen felül még 10 arany jutalmat is kapott. 13 A viszonylag lágy fém nem sokáig tűrte az időjárás viszontagságait. 1877-ben a vihar leszakította az egyik alak fejét. 1882-ben Kmesz főapát az egész domborművet leszedette, a műnek csak néhány töredéke maradt korunkra. 1 «lOQ-'neii Fehér Ipoly főapát a máig is meglevő mozaikképet tétette a dombormű helvére, amelv nemcsak méreteiben egyezik Schrothdomborművével, hanem annak progrannnját is követi. A pannonhalmi levéltár ,,Plana de Basrelief” civil alatt őrzi a domborműhöz készült vázlatokat (14. és 15. kép). Kettő közülük csak egy jelenetet ábrázol: a pannonhalmi kolostornak Szt. István által történt megalapítását, a harmadik vázlaton azonban az alapítás jelenete mellett már ott látjuk azt a jelenetet is, amely a II. József korában eltörölt bencés rendnek 1802-ben történt visszaállítására utal. Az első vázlat közepén István király álló 79. Mórák Krizosztom főapát mellszobra Pannonhalmán alakjától balra Asztrik apátot, jobbra pedig Imre herceget. látjuk, és őket mindkét oldalról részint egyházi, részint világi öltözetet viselő alakok veszik körül. A második vázlat közepén szintén István királyt találjuk mennyezetes trónuson ülve, amint éppen átnyújtja a kolostor alapítólevelét a tőle jobbra álló apátnak. A harmadik vázlat két különálló, de nyilván összetartozó lapon ábrázolja a már említett két eseményt. Mindkét képen a Szt. Márton hegye felé haladó csoportot látunk (16. és 17. kép). A balról jobb felé tartó csoportot Szt. István vezeti, mellette Imre herceg, mögötte Asztrik apát és szerzetesei, végül egy fegyveres kisérő halad. A jobb oldalról a hegy felé közeledő csoportot Kovák főapát vezeti és őt követik szerzetesei. Az elkészült művet csak fényképről ismerjük. A dombormű közepén itt is trónus áll, de nem a király, 1 hanem a Jiit,allegorikus alakja ül a trónon, amelyet mindkét oldalról nyolc-nyolc álak vesz körül. A tróntól jobbra István király áll és átnyújtja az alapítólevelet Asztrik apátnak. Bal oldalt Ferenc király adja át Kovák főapáinak a bencés rend visszaállítását elrendelő iratot. A főapát mögött álló alakokban József nádor, Kollonics László kalocsai érsek és Somogyi János alkancellár van megörökítve. Schrotlmak másik, nagyobb szabású műve Pannonhalmán az 1833—36 években Packh János terve szerűit épült könyvtárnak timpanonját díszítő, szintén lágy fémből (ex molli metallo) öntött dombormű (iS. kép). Elmek nyolc alakja a hittudományt, a jog- és orvostudományt, a bölcseletet és a szabad művészeteket jelképezik É két domborművűn kívül megemlítjük még Kovák Krizosztom főapát mellszobrát (20. kép). Erről, valamint a torony dombomiűvéről Kazinczy Ferenc is megemlékezett a dunántúli útjáról irt beszámolójában. [14] Amikor ugyanis Pannonhalmáról hazatérőben Esztergomba ért, meglátogatta Schrotli Andrást. Erről a látogatásról így ír: ,,Schrotli András urat, ki a Kovák főapát Pannonhalmán látott büsztjét dolgozá, termében találánk, s sáros kezekkel, mert éppen a pannonhalmi torony ajtaja[i5] figuráit tapaszgatá Kagv része címek már leöntve áll lágy ércben: a császár, a nádor, Somogyi alkancellár s Kovák apát sez egy mások. Schrotli ur beszélé, hogy nem találván Kováknak festett képét, megnyittatá a koporsót, s ugv foga munkájához; s ugv mondja minden, a ki isméié, hogy a büszt jól hasonlít hozzá.” Mindössze ennyi, amit Schrotli életéről és alkotásairól felderítenünk sikerült Prokopp Gyula 42
