Prokopp Gyula: Az esztergomi Víziváros (1979)
io. A volt jezsuita rendház utcai homlokzata, földszinti és emeleti alaprajza Felkis Antaltól az 1773 utáni évekből. (PL rajzgyűjteménye) Széchenyi érsek nemcsak alapítványt tett az esztergomi kollégium céljára, hanem annak számára a rendnek adta tartozékaikkal együtt azokat a házakat, amelyekben korábban Achmed bég és Ali bég nevű törökök laktak az anyjukkal együtt és amelyeket Lotharingiai Károly már korábban kijelölt a rend számára. Achatius Ferdinand, aki 1688 novemberében lett az osztrák rendtartomány főnöke, hivatalának kezdetén tett kőrútjában Esztergomot is meglátogatta. Látva, hogy itteni rendtársainak nincsen saját templomuk, intézkedett, hogy egy régi templom falaira kápolnát építsenek Xaveri szt. Ferenc tiszteletére. Ez hamarosan meg is történt, részint a rendtartomány költségén, részint más rendházak segítségével. [38] 1690. december 3-án Mérey Mihály esztergomi kanonok és vízivárosi plébános áldotta meg a kápolnát. [39] Az ajándékba kapott területet a rend vásárlásokkal bővítette. Nedeczky Gáspár házfőnök 1694-ben 35 forintért- megvásárolta a rezidenciával délről szomszédos, sövényből épült kicsiny házat, továbbá „Palkovics úrnak, a királyi város egykori jegyzőjének” az előbbivel szomszédos, ugyancsak sövényből épült és szahnával födött házát 40 forintért. Szikszay Imre, Nedeczky utóda, 1702-ben e házak helyén háromszobás kőházat épített iskola céljára és fazsindellyel fedette be azt. Az új épülettől délre egy további házacska is állott. Hogy az új épülettől a tűzveszélyt elhárítsa, Szikszay ezt is megvásárolta 20 forintért. Az 1706. évi ostrom alkalmával ez az iskolaépület a rezidenciával együtt leégett. Mikor néhány héttel később a császári sereg visszafoglalta Esztergomot, a megyei hatóság szalmafödelet rakatott a kiégett falakra és egy század katonaságot szállásolt el ottan. Pap Ferenc házfőnök a közeli harmincadházban talált fedelet. A katonaság csak 1713-ban hagyta el a rendi épületet. [40] Ezután kezdődött az a nagyszabású, de 25 évig elhúzódó építkezés, amely a máig is álló templom felszentelésével nyert befejezést. Ennek ismertetése előtt azonban foglalkoznunk kell azzal a kérdéssel, teljesitette-e Széchenyi érsek az építésre tett ígéretét. Az esztergomi uradalom számadásai csak 1698-tól maradtak reánk, Széchenyi pedig már 1695-ben meghalt, az ő idejéből tehát számadások nem állanak rendelkezésünkre. Ennek ellenére is valószínűnek tartjuk, hogy Széchenyi épített valamit a rend számára. Legendáshírű bőkezűségén kívül valószínűsíti ezt, hogy a tűzvészről szóló tudósítás az iskolaépület mellett a rendházat is említi, az viszont alig valószínű, hogy két évtizeddel az adományozás után még mindig a két török bég házai szolgáltak rezidenciául, amelyek anyagukra nézve aligha különböztek a szomszédos sövényfalú házaktól. Az esztergomi uradalomnak 1698. utáni számadásaiban ismételten találunk adatot arra vonatkozóan, hogy az uradalom Kollonics érsek utasítására téglát, illetőleg faanyag (tutaj) vásárlására pénzt adott Barmet Ignác jezsuita kezéhez „pro fabrica sancti Josephi”, vagyis szt. József épületéhez. (A későbbiekből kiderül, hogy ez a megjelölés a jezsuita iskolát jelenti, mert Széchenyi érsek alapi tólevele március 19-én, szt. József ünnepén kelt.) Ha Kollonics megtette ezt, miért nem tett volna ennél többet is Széchenyi, akit ígérete is kötelezett ? Az 1713-ban kezdett építkezés tervezőjét nem ismerjük. Némi tájékoztatást nyerünk azonban Hevenesy Gábornak r7i3. július 15-én Bécsben kelt leveléből, amelyben válaszolt Mravincsics György esztergomi házfőnöknek hozzá intézett levelére. „Mivel azt írja Atya- ságod — így szól a levél — hogy hátul, a víz (nyilván a Duna) közelében nehéz lesz az alapozás, beszéljen egy építésszel, hogyan lehetne az épület többi részét egyenes vonalban vinni a tér felé, egészen a templomig, még ha a lépcsőket másként kellene is elhelyezni. Készíttessen vele tervet és küldje el nekem. Időközben a többi munkát határidőre végezze el. ”[41] Valószínű tehát, hogy a rend- tartomány bécsi központjával kapcsolatban álló építész volt a tervező. A módosítás rajzának elkészítését viszont bizonyára helybeli mesterre bízták, talán éppen a már említett Sich Mihályra. Az épület képét csak arról a keltezetlen felvételi rajzról ismerjük, amelyet Felkis Antal készített már a rend feloszlatása után. Magáról az építkezésről szintén csak szórványos adataink vannak. 1714. szeptember 30-án 150 forintért megvásárolta a rend Víziváros tanácsától a harmincadház melletti üzlethelyiséget (das Gewölb oder Laden auf den Platz, neben dem Dreissiger Amt liegend), melyet Kuck- länder városparancsnoktól vett meg a város. — 1718. április 6-án a budai kamarai adminisztráció kiküldöttje a rend tulajdonába adta az egykori harmincadházat, amely az építendő templom helyén állott. Ugyancsak a templom építése céljára volt szüksége a rendnek Streven Vilmos Ferenc vámszedő (teloniator) házára, melyet 65 forintért vásároltak meg. [42] 1828. szeptember 18-án Kolb István házfőnök kérelemmel fordult a királyi város tanácsához a rendnek a királyi város területén lévő szőlője és földje után járó adó elengedése iránt. A kérelem indokolásából értesülünk az építkezés előrehaladásáról: „A közönséges haszontul a Residentia sem szánnya költségét, mert ugyan most fordittya az előbbenyi templomocskát iskolákra (vagyis lebontja a Xavéri-kápolnát, az alatta lévő kripta lejáratát pedig elfalazza), hogy Istennek kegyes voltábul jövő esztendőre az ötödik és hatodik iskolát elkezdgyük, mivel mind a királyi, mind a Vízi városnak hasznát nézzük, hogy a szülők ne kéntelenítessék az ő fiukat nagy kölcség- gel idegen helyekre küldeni, hanem mind a hat iskolát itt végeztethessék el vélek." Erre a támogatásra azért is szükségük van, „hogy az új templom épületének is fundamentumát vethessük és abban kezdhessük az isteni szolgálatot mind Magyar, mind Németh Nemzetnek lelki épületére”. [43] r732 novemberében ismét a királyi városhoz fordult a házfőnök és kérte, hogy a templom építéséhez szükséges követ ingyen fejthessék a város Strázsa-hegyi kőbányájában. A város ezt a kérést is teljesítette. [44] Ebben az évben megtörtént a templom alapkövének elhelyezése. [45] A munka továbbra is lassan haladt, mert az építkezés költségét kölcsönökből kellett a rendháznak előteremtenie. Már 30 000 forintra nőtt a rend adóssága, amit még a kamat terhe is tetézett. 1738. márciusában Ratzen- berger Mátyás házfőnöknek sikerült 30 000 forint kamatmentes kölcsönt kieszközölnie a rend bécsi szemináriumától (Domus probationis), amiből kielégíthette a korábbi hitelezőket. Az 1738. március 4-én kelt szerződés szerint 1739-től kezdve évi 800 forintos részletekben kellett a kölcsönt visszafizetni. 1738-ban megtörtént a templom felszentelése is, amit Althan Mihály Károly váci püspök végzett. [46] Az építés és a tempíomberen- dezés mestereiről csak annyit tudunk, amennyit a Paintner-gyűjteményben [47] megőrzött rendi névkönyvek (catalogusok) rövid, néhány szavas adatai árulnak el nekünk. Itt találjuk meg néhány laikus testvér (coadjutor) nevét, akik az építkezés éveiben Esztergomban dolgoztak. így 1728-ban „Petrus Ross habet curam 90
