Prokopp Gyula: Az esztergomi Víziváros (1979)

területét és így alakították ki a máig is iskolák céljára szolgáló épülettömböt.

1857-ben 7500 forintért megvásárolta Scitovszky a vízivárosi plébániatemplom átellenében volt katonai élelemházat. A ház 618 négyszögölnyi területének kisebbik felét kertként a régi ferences épülethez csatolta és ezzel megszűnt az a kis köz, amely ezt az épületet és az élelemházat elválasztotta egymástól. A terület nagyobbik részét a városnak adta a templom előtti tér bővítésére és szépítésére, azzal a kikötéssel, hogy azontúl Prímás- térnek nevezzék ezt a teret. [82]

A Víziváros főutcáján az egykori Postakapu irányába haladva a baloldali házsor 61. számú házának sarkánál a házsor vonala balra, derékszögben megtörik és a házsor megelőző szakaszához képest bemélyedést alkotva folytatódik. Az utca másik házsorának 38. és 40. számú házai e bemélyedésnek megfelelően kiugrottak a házsor vonalából. Ilyen módon a Postakapu belső oldalán kisebb falszoros (Zwinger) keletkezett. E)z a védelmi célt szolgáló építésmód hasznos lehetett az ostromok idején, de a városkapu lebontása után már célját vesztette, az utca szűkülete csak a közlekedést akadályozta. 1858-ban a megyei hatóság a 38. és 40. számú házak területéből kisajátította a házsor kiegyenesítéséhez szükséges részt. A kisajátítás költségének jelentős részét az érsekség magára vállalta. [83] — Ugyancsak az 1850-es években történt meg a Kis-Duna partjának feltöltése a szigetre vezető hídtól a sokszögű bástyáig terjedő szakaszon. A feltöltés szélén utat jelöltek ki, az út és a szt. János utca alsó házsorán levő telkek közötti területet pedig az egyes háztelkekhez csatolták. [84]

1866-ban az érseki uradalom a saját szükségletére gépjavító és vasöntő műhelyt rendezett be az egykori vízitoronynál. [85] Az első világháború után Petz Lajos megvásárolta és gyárszerű termelésre alakította át ezt a telepet. Ebből fejlődött ki az új telephelyén máig is működő szerszámgépgyár.

Már Simor János volt az érsek (1867—1891) és fél évszázadnál több idő telt el anélkül, hogy megépült volna a végleges érseki rezidencia. 1876-ban még egyszer felmerült a terv, hogy a Várhegyen építik fel az új palotát. Ugyan nem a Kühnel—Packh-féle terv szerint, a bazilika két oldalán, hanem kisebb méretben, a vár déli bástyája és a bazilika közötti területen. A Lippert József által készített tervnek több lapját őrzi a prímási levéltár rajzgyűjteménye; közöttük a keletre tekintő főhomlokzat, és a nyugati, Dunára néző loggiák képét, valamint a földszinti és emeleti alaprajzot. A kétemeletes épület főhomlokzata 15 ablaktengelyes, a loggiát két, négyzetes alaprajzú torony szegélyezi, az egész epületet pedig egy alacsonyabb fekvésű loggia kapcsolja a bazilika délnyugati sarkához. Nem ismerjük, miért nem került megvalósításra ez a terv.

/

í

20. A Várhegyen, a bazilika és a déli bástya közötti részre tervezett prímási palota keleti homlokzata.

(PL rajzgyűjtemény)

21. Ugyanannak a Dunára néző loggiái. (PL rajzgyűjtemény)

22. Ugyanannak földszinti alaprajza, (PL rajzgyűjtemény)

Végül is az ,,ideiglenes” rezidencia gyökeres átalakítása és bővítése útján jött létre a prímási palota, ugyancsak Lippert József terve szerint. A kétemeletessé magasított épületnek 15 ablaktengely szélességű utcai homlokzata az egyemeletnyi magasságban hagyott egy ablak- tengelyes szakasszal csatlakozik a tőle délre álló templomhoz. Az utcai rész első emeletén vannak a dísztermek, a könyvtár és levéltár, a második emelet pedig a Keresztény Múzeum gyűjteménye számára épült. A kupolával koronázott dunai oldalon a lakó- es vendégszobák kaptak helyet. A Duna-part egy sávjának hozzácsatolásával megnagyobbították a palota kertjét és a kert északi részén vasvázas télikert épült. A nagy munka rendkívül rövid idő alatt készült el. 1881. március 12-én kezdték a bontást és 1882. december 31-én valamennyi gépi berendezésével együtt használatba vették az új palotát.

Nagyszámú rajzon kívül fennmaradt az építkezés naplója (Baujournal) is, melyet maga Lippert írt.[86] Ennek néhány adata megérdemli az ismertetést. Az alapozáskor 5 láb mélységben zsákokba rakott, megpörkölődött búzát találtak, 10 láb mélységben langyos források törtek elő, a szilárd talajt csak 25% láb mélyen érték el. — Május 4-én, a kocsiszín hosszfalának alapozása alkalmával négy láb mélységben egy boltozatra bukkantak és annak felnyitása után egy kriptába kerültek. A kriptából egy 3 láb széles lépcső vezetett fel keleti irányba. Ott, ahol a lépcső elérte a boltozatot, a nyílás el volt falazva. A boltozat CA és GS jelű téglákból épült. [87] — Október 8-án ünnepelték meg a „falegyen” (die höchste Gleiche) elérését. — A városfalnak a kert területébe jutott részét 3 láb mélységig elbontották. E bontás alkalmával nagy mennyiségben kerültek elő román és gót stílű kőfarag- ványok: oszloptövek, oszlopfők, pillérek, oszloptörzsek, boltvállak stb. — A palota kiépítésével egyidőben készít96