Prokopp Gyula: Az esztergomi „királyi város” a 18. században (1981)

iíSWIKttMMt

•+.*,

i»i

'"Mm. tó“*4

«««Lk.

Schaden J/Oitárd (András fin) 1737. július 19-én született Esztergomban. A polgárok sorúba 1761. szcntcml>cr 24-én vették, fel. Meghűlt 1784 április 10-éli. Túlnyomó- részt az érsekség számára dolgozott. 1761—$3. években fi építette az esz te rgom-várhegyi építkezéssel kapcsolatos kisebb létesítményeket (istállók, meszesgödrok stb.l. 1764-ben a mocsi granariumnúl, 1765-ben á héregi plébániánál, 1768-ban a mocsi plébániánál és kasznárházná! dolgozott. 1771—75. években építette a tardosf plébániatemplomot. [160] 1778-ban a királyi város tanácsa reá bízta a város számára szükséges kötnfvestiiunkák elvégzését. [161] Dolgozott a kamara számára is: 1772 — 82. között ő építette a visegrádi plébániatemplomot.[162J

Prokopp Gyula

44. A pilis csabai plébániatemplom.

45. Keresztély Ágost prímás márvány címere. (Jelenleg az esztergomi bazilika kriptájában.)

t

JEGYZETEK

1 Sántha József: Esztergom városrészeinek egyesítése — Esztergom Évlapjai, 1925. 59. old.

2 Prokopp Gyula négy cikke: Kuhnel Pál építész, — Packli János, — Barkóczy Ferenc érsek esztergomi építkezése, — Az esztergomi Víziváros — Művészettörténeti Értesítő 1972,

1974, 1977 és 1978. évfolyam.

3 1696 lián Bottyán János panaszt tett a királyi kancellárián, hogy az esztergomi városliíró, tóiib tanácstag és sok mils esztergomi lakos az 6 zálogbirtokairól (Bátorkezi, Köbölkút) elszökött jobbágy. — Thaly K.: Bottyán János vezérlő tál «írnok levelezése — Bp. 1883. — 3t. old.

4 A török uralom idején rácok telepedtek meg a királyi város területén, melyet az egykorú metszetek ,,Kácváros”-nak neveznek.

5 Az 170H. február i8án kelt oklevelet, valamint III. Károly királynak ezt megerősítő, 1725. február 20-án kelt oklevelét a Komárom megyei Levéltár (Esztergom), a továbbiakban K. I,. őrzi. Bővebben: Prokopp Gyula: Észtergom város kettős pecsétje. — Üj Forrás — 197t. 2. szám — 48. old.

6 Az 1701. évi visitatio magyar fordítása nyomtatásban megjelent: Némethy Bajos: Égyházi vizsgálat Esztergom vármegyében 1701-ben — Esztergom, 1896. — A további három vizitatlo a Primási levéltár (Esztergom) „Visitationes” sorozatában található. A továbbiakban „P. B.” rövidítéssel jelöljük a Primási Levéltárt.

7 K. B. — Esztergom város levéltára — Conscriptiones. A házak lerombolása és a menekülés Esztergomnak 1706. évi kuruc ostromával volt kapcsolatban.

8 Bél Mátyás esztergomi látogatására vonatkozó értesítést I731- szeptember 8-án tárgyalta a megye közgyűlése. A gyűlés Jegyzőkönyvét a K. B. őrzi. — Bél Mátyás „Notltia Hungnrlne novae hlstorieo-geographica” című művének Esztcrgom-vánnegyel kötete kéziratban van az esztergomi Főszékesegyházi Könyvtárban. A kötetnek a megye Dunn-jobbparti részéről szóló része magyarra fordítva nyomtatásban is megjelent „Bél Mátyás Esztergom vármegyéről” címen. Tatahánya, 1957.

9 T. i. a Duna folyásához viszonyítva.

10 Bél Mátyás a középkori város részelnek tekinti Kovácsi (villa fabronuu et monctnrionim), Szentkirály (cöitVentus crucifeto- rim Sancti Regis), Szeutpélfalva és egyéb különálló középkori települések romjait, amelyek részben még ma is kívül esnek a város Ix-épltett területén. Ma már csak építkezés, vagy rendszeres ásatás alkalmával kerülnek napfényre e romok földalatti maradványai. - Horváth István: A földalatti város című tanulmánya a „Régészeti barangolások Magyarországon” című kötetben. (Budapest, 1978.)

rt Prokopp Gyula: Esztergom város 1777. évi felmérése. — Esztergom Evlapjol i960. 65. old. (A tovúbblaklian ismételten hivatkozunk egyes házaknak nz Epcrjcssy-jcgyzéklieu levő illegje lölésérv, de a rövidség kedvéért ilyen módon: pl. 1Í! 2io.)

12 Récsei Viktor: Az esztergomi Sz. Bnrinc-templom maradványai — Esztergom, 1893.

13 K. I,. — Esztergom város tanácsának 1715. évi jegyzőkönyve, 15. oldal. A továbbiakban, ha a város jegyzőkönyvére hivatko zunk, csak a jegyzőkönyv évszámát és nz oldalszámot adjuk tncg. Például: 1717/15. - Egy öl r8g centiméterrel egyenlő. Egy öllicn

fi láb van.

14 2760/184.

25 1722/351.

16 1735/52. 7i. Sri17 I734/49I-49318 1725/31- - 1766/76.

29 2718/59. — 1726/230. — 1736/10. — 1738/208.

201719/85, 128. — 1749/185. — 1775/209,125.

21 1709/26. — 1711/39, 41. — 1722/372. — A Szentkirály itten elnevezés nyalván onnan eredt, hogy az utca végén tűi, a Nagyduna

20