Prokopp Gyula: Az esztergomi „királyi város” a 18. században (1981)

paliján mit; Állottak n szentkirályi konvcnl romjai. A szí Ilonáról való elnevezés eredetét m-in ismerjük

21 Előfordul mi« 11 „Zsemlóslioll utca" név I- (K. I,. - i; v. I.

— Protocollum f.uslntiuni, 1 rs«'. oki. 1K.)

2 1 Készlctrsi l>li éleit.íjra .1 llirtcnfcld llci Milá n M.ui.i Thcrcsieti Olilcil. Wil li. 1857. I kulrl 111. old

2.) „Ezt az évet Eszlergonibiiii toll'll tini óii ,1/. in trill ti. dnv gazdaságomban é< legjobb banttoiniiiik. Ti'lilv iiiv.ky Janó vice palatínusnak liirs.is.ii.Mliii'i tökéletesen ini't;i-li-i*i'ili,lI voltam ” írja Hadik Andpis a ,rS\ in||ili-chc 1 .rlM'iistiCsi Inl i!Mini'" című óné let rajzában, ninety 11 Hadtörténeti Intézel levéltáréinak öiizei é l» ;i van- J„4sd meg: Marké) Árpid: l'utnki gróf I Imiik András liílmmvy Budapest, 19-14.

25 Ivóra levele-Kolonie« érsekhez (I’. I,, Adu radii.ü.i

Class's X. no. |y6.) lováliliá .1 vámsi jegy/.ökönvvIkii: 17i a is

1727/S1.

26 17.19/201.

27 17M/47.

28 K. I. — Eszlergom város 1760. ivl „Pmlocnlliim lassi- unum."

29 1715/31. — i688-T>aii lYilv Jakab volt a várőrség magyar csapatának kapitánya. A Káry-család lapjai a 18. szazad első három évtizedében ismételten szerepelnek a vámsi jegyzők 1 mvv'-kIxm. övék volt a „Pári-gynmölesiis", amely bizonyára a ina is kedvelt kirándulóhely, a P.iri-kiit közelében volt.

30 1737/94. - 1758/3531 1744/732 K. I,. — Esztergom város iratai: 183S — 3. fase. n-,. 85.

33 1711/43- - 1722/356. -- 1753*6-15.

34 K. I,. - Esztergom város iratai: Malonyai Pál pléljéiigeiiak 1704. decemberében kelt két levele és a városi tanáosiink 1714. szeptember 4-én kelt „r,ravamina"-i.

35 1765/83. - 1707/3-4736 1710/48.

371740/36- - 1741/65, 117. — 1743/196. — 1759*90, 145

38 1838/I. 1214.

39 1778/15.

40 Volt még két további strázsaliáz is, az egyik a piacon, a másik u Wrinc-kapunál. 1717/50. - 1727/60. — 1729/152. 1734/521.

41 1718/3. — A Páriz-Pápai-szólár szerint az „nccrvus” szó jelentése: rakás, osztag.

42 1717/20. — „Ad portám statbn extra maros civitatis su(>crio- ris circa capcllam a domino Joanne Ács erectam, ciinctcrium pro sepeüendis mortuis assignatum fossatis cingatur.” A későbbiekben nincsen említés erről a temetőről.

431725/183./— A város megengedi, hogy egy cigánycsalád megtelepedjék „ante portám Btidenscm penes domum antiquam icgulariam.”

44 1781/234, 252- - A már több mint 70 év óta a piacon állott pellengér javításra szorult, ez szolgált alkalmid az áthelyezésre (elunnia puniendis reis deserviens extra portám Budciisera, ad spa- tlosum quemdam locum collocanda.”

45 1775/255- ~ 1776/60.

46 I79I/363.

47 1756/192.

48 1776/19S.

49 1742/130. — Volt a városnak egy másik quártélyhdza is a mai Mártirok-útjin (E: 326.)

50 1750/318.

5: 1709/135- — 1760/152. — 1761/388.

52 Gaizler János és Ignác 1757-ben címeres nemeslevelet kap tak, melyet ez év szeptember 9-én hirdettek ki Esztergom megyében. — A családra von atkozó adatok falálhatók: P. 1,. — Itattli Prot. III. - E. E. no. 47.

53 1758/S.

54 1710/44.

55 P. I- — Az érsekség esztergomi uradalmának 1762-64. évi számadásai. A bért ugyanis nem Erős Adám, hanem az érseki uradalom fizette Majornak, a bérlet megszűnte után pedig ugyancsak az uradalom költségén történt a ház rendbehozatala. Az erre vonatkozó számlából tudjuk, hogy a ház emeletes volt; nz emeleten volt 5 szoba, továbbá árnyékszék (secret) n földszinten pedig 2 szoba, konyha, kamra, a kapubejárat és egy üzlethelyiség (Gewölb). - Erős Adám 1763- decemberében meghalt; a belvárosi ferences templom kriptájában temették el. — Itt említjük meg Szaniszlay Jánosnak 1794. évi jelentését (P. I,. — Aedilia — C — no 7: j, mely szerint a királyi város kedvezmények biztosításával igyekezett rábírni az érseki uradalom tisztjeit, hogy a város területén építkezőnek.

56 Az oklevél (litterae excmptioiiales) szövegét közli Th-dv Kálmán a 3./jegyzetbeu említett művében (44 — 48 old.) Ennek alapján iktatta be Bottyánt a nyitrai káptalan a ház birtokai« 1698. szeptember 16-án. A városi tanács ellentmondott a beiktatásnak. Ez volt a kezdete a város és Bottyán közötti elkeseredett ellen íéges kedésnek.

5» 1710/62.

58 1710*56.

59 1728/53. 56.

60 Már az 1728. évi javítások között említik a „ganidicsok fixk

lczésé"-t (172H/89) 1769-ben ,,ln 1 írni Liliül (»irtáé curiae ct respective lu gradllnis" fogadták a királyi biztost (1769/34.) Kbliől nzoiiUin nem következik szükségképpen, hogy Bottyán korában Is emeletes voll a liar.. Valószínűbbnek tartjuk, hogy Kuckländrt építtetett rá rinelelet, lmgy Iliinél több jövedelmet húzzon belőle. II niiigii ugyanis nem Inkoit eblien 11 házban, ham 111 l» rle adta nzt ráe kereskedőknek (I Tlialy Idézett műve 735 737. old.) Az 1712.

évi ixm-H-rlpllo »/.elint esti]»áll 11 Wcstciidorfer ház volt kétszintes, de vnléis/.liiű, hogy az egvkotl Bottyán kiiii.it lel sem vették az össze írási ki.

öl 1770/311.

62 i755/8||. 899.

61 1700/119.

64 öli 1770/210 213.

67 1770/217 221, 208.

68 1770/306 -307, 363.

69 '773/3270 72 1772/315, 468. 1773/173- A címer Carlo Adatni

sültől szobrász műve.

73 Pálinkás I.ás/I.i; Hszlergom XVIII. sz.iz.idi műemlékei - Bp. «937- 74- old74 X77Ö/39. - 1777/36. 55, 56, 179. - 1778/137.

75 ,,Plectrum: arehiltvtilra, fideijue Mngnlíiemu enne Kcnipe- lemnn." — Vojnits Uöme: Az esztergomi káptalani iskola és gimnázium története — Esztergom, 1897.

76 1778/227.

771777/30. — 1778/11, 210, 269. - továbbá: P. 1,. Series actorum Boroiikayniiorum 1777/6: ,,12 usttiras ealeis el 100 orgi.as lapldum ex tills, qul sub arcé haerent."

78 1766/36.

79 1782/2R6.

80 Zolnay Izlszló: Az eszlcrgont királyvárosi Zeni.i palota (Esz tergom Evlapjal i960.)

81 1711/68. — 1713/63. 1722/381.

82 83 »710/1—2. — 1713/72. 1715/18.

84 1720/158

85 1710/58. — A kápolna helyét nem ismerjük. Itt említjük meg, hogy a forrásokban ismételten történik említés Kucklinder várparancsnoknak a szőlőhegyen volt filugoriájárói, amelyet a köz nyelv ,,góré”-nak nevezett. A szőlőhegyek egyikét 111a i.s ,,Góré”-nak nevezik. — „Kuclcra anliqiii aedificii Kucklándi rialli in promon torio majoris curiae .. . ct Goré dicti cum circumjacentc sterili plaga” (1770/323 )

86 —87 K. I,. — Esztergom város 1715. évi iratai, 2r. és 30. szám. — A szerződésben említett rajz hiányzik.

88 1716/1, 13. — 1717/7, 42—44.

89 1716/37 — 38. — Itt olvasható az alapkőig: helyezett irat szó vege, benne a fogadalomra vonatkozó utalás,

90 1718/38.

91 1722/343.

92 „Esztergom és Vidéke” című lap — 1900. 47. szám.

93 1781/17, 226, 244, 293 — 294, 310, 345. — Budapest főváros levéltárának 236/1976. számú értesítése szerint Hebenstreit Antal neve ismeretlen a pesti szobrászok között. Az 1781. évi jegyzőkönyv 345. oldala azonban „Antonius Hebenstreit statuarius Pestiensis"-t említ, midőn őt felhívni rendeli, hogy a szobor kijavítása végett jöjjön Eszteigomba.

94 Török András özvegye 1795-ben eladta a házat Zerdahelyi Pálnak, aki később (1799 — 1809) Esztergom megye főispáni helytartója volt. A inegye tőle vette meg a házat 1805-ben. (Prokopp Gyula: A Terstyánszky-ház. — Kézirat.

95 Az 1712. évi összeírás (7. jegyzet) Westendorfer Györgyöt mondja a ház tulajdonosának. Ennek az a magyarázata, hogy Eábady Katalin, Svár János özvegye, 1711-ben házasságot kötött Westendorferrel. (A belvárosi plébánia anyakönyve, A kötet, 10. oldal.)

96 Révhelyi (Réh) Elemér: A régi Buda és Pest építőmesterei Mária Terézia korában — Iip. 1932. 50. oldal.

97 Prokopp Gyula: Terstyánszky János alnádor — levéltári Szemle 1976. 2 — 3. szám.

98 1722/345.

991753/652, 667. — 1754/716, 717, 720, 723, 725, 726, - 1755/818, 827, 834, 836, R39. 847, — 1859/43. — továbbá az 1755- évi fase. 2. no. 1. jelzetű irat. — Dezsőffynek nem voltak leszármazó! és — az első adatok szerint — nem is végrendelkezett, hagyatékára a város és a királya kamara tartottak Igényt.Utóbb oldalági rokonok jelentkeztek és — végrendeletre hivatkozva — Petheő Sebestyén is örökölni kívánt, jóllehet korábban — amíg a város megbízásából vett részt ebben az ügyben — nem tett említést a végrendeletről. Hosszas alkudozás után egyezség jött létre, amely szerint Petheő megkapta a Dezsőfíy-vagyont, de ennek ellenében jelentős összeget fizet a kamarának, illetőleg a városnak. Az egyezség jóváhagyása alkalmával a király elengedte a kamarának fizetendő összeget. A városnak járó összeget Petheő megfizette.

100 1770/210 — 213. — 1771/68.

101 1771/160.

102 K. I,. — Esztergom város „Protoeollum, fassionuni” a A kötet erősen sérült, ezért a dátum nem állapítható meg, de egyéb adatokkal összevetve bizonyosnak látszik, hogy 1785-ben már a Dor21