Prokopp Gyula: Az esztergomi Duna-híd (1982)
1Z5 löten PRO KOPP GYULA f AZ ESZTERGOMI DUNA-HlD Az Esztergom és a vele szemben, a Duna bal partján fekvő Párkány (középkori nevén Kákát) közötti átkelőhely első említése II. Endre királynak 1215. évi oklevelében maradt reánk. Ebben az oklevélben a király az esztergomi egyháznak adta ,,az érsekség Kákát nevű falujánál, a mindenfelől odaérkező kereskedőktől beszpdni szokott királyi vámot”. Elrendelte továbbá, hogy a kereskedőknek ugynitt (,,in ipso portu”) kell átkelniük a Dunán.1 Ez az adomány volt az alapja az érsekség által századokon át gyakorolt vámszedési (értékvám) és révjognak (útvám). A vámszedés joga már a 18. század közepén megszűnt,2 a révjogról pedig 1895-ben mondott le az érsekség. Az oklevél említi ugyan a révészeket (nautae), de az átkelés lebonyolításának részleteiről mit sem közöl. Egy több mint két évszázaddal későbbi oklevél3 már részletesebben tudósít. Eszerint a jogosított az adományban megjelölt helyen átkelőt létesíthet és ott az egyik partról a másikra átkelni kívánó, bármilyen rendű utasokat, minden jószágukkal együtt átszállíthatja, a révet hajókkal, csónakokkal és az átkeléshez szükséges egyéb eszközökkel felszerelheti, végül nemcsak a jogosított, hanem utódai is, a többi rév módjára, a révhelyet szabadon fenntarthatják és annak jövedelmét élvezhetik. Mivel pedig a közlekedési viszonyok a középkor folyamán alig változtak, ezt a leírást már 1215. évre is irányadónak tekinthetjük. 1 ,,. . . quoddam tributum nostrum regale in portu vilié Kokat archiepiseopalis a mercatoribus undique venientibus quod exigi sólet . . . omnes marcatores a quibuscunque venientes in ipso portu debent transire . . .” Az oklevél eredetijét az esztergomi káptalan magánlevéltára őrzi, jelzete: Lad. 41. fasc. 3. no. 1. Az oklevél teljes szövege ki van adva a „Monumenta Eeclesiae Strigoniensis” I. kötetében, 208. szám alatt. 2 A folyamokon szedett felesleges értékvámok (non necessaria fluvialia telonia) megszüntetésére vonatkozó iratok a helytartótanács levéltárában vannak. (Magyar Országos Levéltár — C. 36. Acta telonialia.) 3 Albert királynak 1438. évi okleveléből, amelyben a király Pálóczi György esztergomi érsek kérésére megengedte, hogy az érsek az Esztergom megyében fekvő Üjfalu helységnél (a mai Nyergesújfalunál) átkelőhelyet létesítsen: ,, . . . ut ipse circa possessionem archi- episcopatus sui . . . Wyfalu vocatam in comitatu Strigoniensi existentem, secus fluvium Danubii sitam, in et super eodem fluvio Danubii vadum, seu transitum navalem insti- tuere, hominesque cujuscunque status existant, pariter cum omnibus ipsorum rebus et bonis, hincinde transvadere volentes transferri facéré, idemque vadum navibus, carinis et aliis ad ipsum vadum correquisitis instrumentis füleire, ac tandem ipse, suique successores archiepiscopi, sub illis libertatum praerogativis, proventibusque et emolumentis nauli hujusmodi, quibus caetera vada in eodem fluvio existentes tenentur et gubernantur, tenere, possidere et habere valeat atque possit . . .” (PL-Acta radicalia — A. 8.) — Ugyancsak 1438-ban rendezte Pálóczi érsek a kakati révnél szolgálatot teljesítő érseki jobbágyok és a káptalan emberei között keletkezett vitát. (Káptalani magánlevéltár — Lad. 47 — fasc. 5 — no. 11.) 247
