Mucsi András: Emlékkönyv (1909)
IV. A szent Istvánról nevezett esztergam-várbeli prépostság gyarapodása
A SZ. ISTVÁNRÓL NÉV. ESZTERGÁM-VÁRBELI PRÉPOSTSÁG GYARAPODÁSA 29 végzendő miséjüket és vecsernyéjöket, hogy annak végeztével még jókor érkezzenek a főtemplomba a nagymisére és vecsernyére; így tehát nem tudjuk mit határoz e tekintetben De Ponto Antal érseki helytartó, mint kiküldött vizitator. IV. A szent Istvánról nevezett esztergám-váró éli própostság gyarapodása. A vallásos és hazafias kegyelet, mely szent István első vértanú kápolnáját az esztergami várban megzománcozta azóta, hogy prépostsággá magasztaltaték, jelentőségben mindinkább gyarapodott. Föl tudunk mutatni leveleket pápáktól, királyoktól, érsekektől és püspököktől, kik mind a prépostság díszét és javát előmozdították. Legtöbbel járultak mégis a társasegyház és káptalan gyarapításához magok a prépostok, sok tekintetben kiváló férfiak, áldozatkészségükkel, azonképen a kanonokok buzgalma, mellyel egyházoknak úgy anyagi, mint szellemi színvonalát emelni, fokozni serénykedtek. Kanizsai János érsek, miután az új prépostságot és káptalant ünnepélyesen megalapította, a maga és káptalana pecsétjével hitelesítvén az alapításról szóló közjegyzői okiratot, azt elküldé IX. Bonifácius pápához azon folyamodással, hogy kegyes intézkedését jóváhagyni és megerősíteni méltóztassék. A szentatya Rómában, 1394. június 21-én kelt bullájával hozzájárult tisztelendő testvére folyamodásához és megbízta Maternus veszprémi püspököt, kr iránt különös bizalommal viselteték, hogy mindeneket megvizsgálván, a még netán szükségeseket pótolván, Kanizsai János esztergami érsek összes intézkedéseit ez ügy iránt, az apostoli szentszék nevében megerősítse.1 Nagy Márton, az első prépost nyomát az 1397. éven túl nem találjuk; utóda a prépostságban Esztergami Miklósi! János lett, ki előbb erdélyi kanonok és a szabad művészetek baccalaureusa volt, aztán kinevezte őt a pápa gömöri főesperesnek, Kani1 Eredetije hártyán az esztergami főkáptalan házi levéltárában, 53. fiók, 1. nyaláb, 6. szám. Kiadta Fejér CD. X/II. 196. és kivonatosan a veszprémi püspökség római oklevéltára, TI, 296.