Mojzer Miklós: Az esztergomi Keresztény Múzeum képtárának útmutatója (1958)

II. Terem

születése” ; nyúlánk térdelő Máriája előtt pufók kis Jézus fekszik s alvó Szent Józsefének feje kissé ókori, klasszikus szobormintára emlékeztet. Az Atyaisten kereten lebegő alakja is a képbe komponált, aki a leszálló angyalt küldi a pásztorokat figyelmeztetni. A táj meseszerű, barna és fehéres színei érdekes dekoratív módon hangolódnak össze. A miniatura — festéssel rokon „Szent Ansano keresztel” képe ; kék és naranesvörös ruhás alakjai, a városka falai és néhány háza a részletek szépségeit kereső festőről tanúskodnak. Harmadik képe háromrészes házioltárka, szárnyain szentek ábrázolásával.

Matteo di Giovanni is sienai, — stílusa a késői sienai quattrocento lírai, szívesen ellágyuló művészetéhez tartozik. „Madonna a kis Jézussal és két angyallal” képe, — eredetileg bizonyára félköríves alakú és talán nagyobb oltár felső része, — szelíd érzelmességet áraszt. Alakjai révedezve merengenek, arcuk, finom kezük csendes harmóniáról, visszavonultság- ról árulkodik. További két képe, — „Szent Jeromos” és „Trónoló Mária kis Jézussal és angyalokkal” — hasonló hangulattal telített.

Valószínűleg cassone-t (kelengyeládát) díszített az a kép, melyen a remeték életét, mindennapi cselekedeteit látjuk. A világi művészet, az életkép első emlékei közé tartozik ez a mű. Érdekes módon azonban tárgyában és talán még festőjében is a szerzetességhez köthető, mert Lorenzo Monaco, a domonkos Fra Angelico mesterének működésével hozható kapcsolatba.

Az olasz renaissance művészet első városából, Firenzéből hiányosabb a gyűjtemény. Az újra-törekvő nemzedék tagjaitól egyetlen kép sincs a Múzeumban. Csak az érett, szélesebb utakat járó mesterek köréből akadnak szép emlékek.

Francesco Pesellino-nak értékes „Kálváriá”-ja s egy „Mária a kis Jézussal” képe korában kedvelt kompozíció. A madarat tartó kis Jézus gondolata kedvelt motívum volt. A mellette kiállított Sassetta, (Stefano di Giovanni) „Mária” képe a korabeli seinai művészet remeke. Átszellemült vonásai elragadó költőisége jól mutatja a seinai festészet másféle törekvését Pesellino Madonnája mellett, mely inkább szobrászi hatású, realitást, anyagszerű ábrázolást szem előtt tartó. — Sassetta másik remekművén, a „Mária mennybemenetelé”-n is találunk azonban a természetből vett élményt : a hegy tetejéről sziklákat, parti ligeteket látunk és a tengert, hajókkal, szigetekkel, felette pedig misztikus égi jelenetet zenélő angyalokkal, akik lebegve viszik Máriát az arany égbe. — Pesellino képével tart rokonságot a firenzei Botticelli műhelyében készült „Madonna kis Jézussal és angyalokkal” kép, vagy Pierfrancesco Fiorentino „Mária a kis Jézussal” képe. Sassetta művészetéhez hasonló inkább Neroccio-é (Madonna Szent Sebestyénnel és Szent Katalinnal).

Az umbriai művészet köréből való Niccolo da Foligno „Szentháromság”^. Atyaistenének szelíd ősz fejét kis angyalfejek veszik körül, mint

8